2024. április 26., péntek

Közvitán a médiastratégia

Február 19-én Újvidéken tartanak vitafórumot

Megkezdődött a médiastratégia közvitája. A stratégiára március 1-jéig lehet megjegyzéseket tenni. Négy városban ismertetik a médiastratégiát.

A közvitát a kormányfő kabinetje bonyolítja le, azzal, hogy a stratégiáról minden szükséges információt a https://www.srbija.gov.rs/specijal/362240 internetcímen találhatnak meg az érdeklődők, ugyanakkor az е-Közigazgatás oldalán: http://javnerasprave.euprava.gov.rs/javna-rasprava/171 is tájékozódhatnak.

Az egy hónapig tartó közvita keretében négy kerekasztal-beszélgetést szerveznek február folyamán, mégpedig 19-én Újvidéken, 22-én Nišben, 25-én Čačakon, a zárókonferencia pedig 27-én lesz Belgrádban. Ezeken a vitafórumokon jelen lesz a média és az újságíró-egyesületek, illetve a médiastratégia kidolgozásában részt vállaló munkacsoport tagjai is.

Mindazok, akiknek a stratégiával kapcsolatban észrevételeik vannak, a medijska.strategija@gov.rs e-mail-címre továbbíthatják március 1-jéig, vagy a szerb kormány postacímére: Nemanjina u. 11., 11000 Beograd, azzal, hogy a borítékon fel kell tüntetni: Nacrt strategije razvoja sistema javnog informisanja u Republici Srbiji (Szerbia Köztársaság köztájékoztatási rendszerének fejlesztési stratégiatervezete)

– A médiastratégia kidolgozásában a munkacsoport tagjai mellett számos hazai szakértő és nemzetközi szervezet képviselői vettek részt, csakúgy, mint a civil szervezetek, médiaházak, a közszolgálati média, tudományos szakértők és sokan mások – áll a kormány sajtóközleményében, amelyben rámutatnak arra is, hogy a közvita lebonyolítása után megvitatnak majd minden beérkezett észrevételt és javaslatot.

Ezt a közvitát számos botrány előzte meg. Az elmúlt két év második médiastratégiája készült el és került most közvitára, hiszen az a munkacsoport, amely kiadja ezt a dokumentumot, nemrég, tavaly júniusban alakult meg. A munkacsoport felállása után hat média és újságíró-szervezet feltételeket nyújtott át a kormánynak, amivel tudatni szerette volna, hogy azok figyelmen kívül hagyása mellett nem kívánnak részt venni a stratégia kidolgozásában. A kormányhoz benyújtott követelések között szerepelt az újságírók és újságíró-egyesület irányában történő viszonyulás módosítása. Az újságírók biztonságát, a médiatörvények betartását, a média magánosításának befejezését követelték, hiszen még mindig kérdéses a Tanjug hírügynökség helyzete, de a Politika és a Večernje novosti napilapok tulajdonjogi kérdései sem tisztázottak. Követelték a média társtámogatási pályázata körül felmerült gondok rendezését, illetve a közhasznú információhoz való hozzáférés jogát is.

Az első médiastratégia kidolgozását több médiaszervezet is bojkottálta, és kilépett a munkacsoportból, hiszen az illetékes minisztérium kész tények elé állította a médiaszervezeteket. Ennek következményeként megkérdőjeleződött a stratégia létjogosultsága, ezért egy új munkacsoport felállítására vált igény.

Nemrég a közvéleményben megjelent a médiastratégia egy olyan munkaverziója is, amely megerősíti az állam szerepét a médiában, noha ez a kitétel ellentmond a korábbi stratégiának és az érvényben levő törvényeknek, amelyek szerint a sajtóorgánumoknak az államtól függetlenül kell működniük.