Ismét előveszik a brit képviselők a Brexit-szerződést, miután nemrég már elutasították. Ma a módosító javaslatok kerülnek napirendre, alighanem heves viták kíséretében. Előzőleg Theresa May kormányfő várhatóan megismétli álláspontját, amely szerint a szigetországnak távoznia kell az EU-ból, lehetőleg megállapodással.
A Brexit-megállapodásra vonatkozó módosító javaslatok sokaságáról nyit vitát ma a brit parlament alsóháza, s várhatóan szavaz is róluk. A végső döntés a (módosított) megállapodás egészéről azonban csak (jóval) később várható, legrosszabb esetben február 26-án. A Brexit menetét utána a szavazás eredménye és az EU álláspontja határozza meg.
Forrás: AP/Beta
A mai vitanapon Theresa May beszédet mond a képviselők előtt, és ismerteti álláspontját a brit EU-kilépést (Brexitet) érintő legújabb fejleményekről. A brit miniszterelnök továbbra is azt vallja, hogy hazájának el kell hagynia az Uniót, lehetőleg az eredetileg kitűzött határidőig (március végégig), ráadásul egy olyan megállapodással, amely megfelel Brüsszelnek és Londonnak is. May ellenez egy újabb népszavazást a brit EU-tagságról. A pártját támogató szavazók egy része azonban nem ért vele egyet ebben a kérdésben.
Kormánya tavaly novemberben írt alá egyezményt és politikai nyilatkozatot Brüsszellel a válást követő jövőbeli kapcsolatokról, azaz a brit EU-tagság rendezett megszüntetésének részleteiről. Ám ezt a brit alsóház képviselői január 15-én óriási többséggel elutasították, amivel súlyos csapást mértek Mayre és kormányára. Döntésükkel ugyanakkor tovább fokozták a Brexit miatti jogi és politikai bizonytalanságot, zűrzavart az országban.
A leghangosabb ellenzők a megállapodás megváltoztatását szeretnék elérni, mert szerintük a jelenlegi formájában nem felel meg az elvárásaiknak. Elsősorban annak a követelménynek, hogy a válás után Nagy-Britannia végleg szakítson az EU-val, semmilyen kötelék ne legyen közöttük, amely a tagság idején még működött. Mások azonban nem idegenkednek annyira a lazább kapcsolatoktól, sőt némelyek (az ellenzéki Munkáspártból) nem utasítják el a vámügyi együttműködést sem.
A Brexitet azonban többen elfogadhatatlannak tartják az alsóházban is. A felmérések pedig arra utalnak, hogy a lakosság nagyobb része inkább benntartaná hazáját az EU-ban. Ellentétben a 2016-os referendum résztvevőinek többségével, akik a kilépésre szavaztak.
Néhány képviselő az utóbbi napokban indítványozta, hogy a parlament támogasson, jobb esetben szavazzon meg egy új népszavazást a tagságról. A munkáspárti Angela Smith pedig a miniszterekre bízná, hogy dolgozzanak ki törvényjavaslatot a referendum megismétlésére.
Az utóbbi két hétben megfogalmazott módosító indítványok egyike azt javasolja, hogy december 31-éig (törvénnyel) halasszák el a kilépést az EU-ból, ha az alsóháznak február 26-áig nem sikerül elfogadni valamilyen formában a Brexit-megállapodást. Ez azonban nem Nagy-Britannián múlik, hanem az EU-ban maradó 27 országon, mivel egyhangú hozzájárulásukra van szükség a határidő kiterjesztésének elfogadásához.
A May-kormánnyal kötött egyezményt azonban nem hajlandó újratárgyalni az EU. Legfeljebb a politikai nyilatkozaton változtatna valamicskét, ám alighanem csak akkor, ha egyértelművé válik számára: London rendelkezik komolyan vehető tervvel, olyannal, amely a megállapodásos kilépés felé tereli a Brexitet. Brüsszel persze azt se bánná, ha a britek maradnának, ám azt a brit kormánynak hivatalosan kell kérnie.
A Brexit-egyezmény legérzékenyebb fejezetére is érkezett jó néhány módosító indítvány. Az ominózus rész a brit fennhatóság alatt álló Észak-Írország és az EU-tag Ír Köztársaság közös földi határára vonatkozik. Brüsszel (és persze Írország is) ragaszkodik ahhoz, hogy a Brexit-megállapodásban mindenképp maradjon benne az úgynevezett tartalékmegoldás, amelyet London csak backstopként emleget. Ennek az a célja, hogy biztosítsa a szabad átjárhatóságot (vagyis a jelenlegi állapotot) az ír-északír földi határon, ha a tervezett brit kilépés (azaz 2019. március 29-e) után London és Brüsszel képtelen lenne az általuk kijelölt időkeretben (2020. december 31-éig) kölcsönösen elfogadható kereskedelmi megállapodást kötni.
A Brexit-pártiak azonban vehemensen ellenzik a jelenlegi állapot fenntartását. Azzal érvelnek, hogy az Egyesült Királyság (Észak-Írországgal együtt), a közös vámszabályozási rendszerben maradna az Unióval. Szerintük ez elfogadhatatlan, hiszen a szigetország így fél lábbal továbbra is az EU-ban állna.
