Venezuelában évek óta tart a súlyos politikai és gazdasági válság, a Nicolás Maduro újbóli beiktatása utáni tiltakozási hullám pedig szerdán érte el eddig csúcspontját, amikor a 35 éves Juan Guaidó ideiglenes államfőnek nyilvánította magát. Szombaton már az ENSZ Biztonsági Tanácsában csaptak össze a Venezuelához kötődő nagyhatalmi érdekek.
Fotó:Beta/AP
Puccsal vádolta az Egyesült Államokat Oroszország nagykövete, míg az Egyesült Államok az ellenzéki Juan Guaidó ideiglenes venezuelai államfőként való elismerését sürgette. Vaszilij Nyebenzja orosz nagykövet azt mondta, az Egyesült Államok és szövetségesei el akarják mozdítani a hivatalban lévő államfőt a hatalomból. A diplomata azt hangoztatta, hogy a Biztonsági Tanácsnak nincs joga megvitatni a venezuelai helyzetet, amely szerinte nem veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot, és az ország belügye. A diplomata amerikai nagykövetnek szegezte a kérdést, hogy tervez-e az Egyesült Államok katonai beavatkozást Venezuelában. Mike Pompeo nem adott egyenes választ, azt mondta, nem bocsátkozik találgatásokba a jövőt illetően.
A venezuelai külügyminiszter szintén azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy „ő áll az államcsíny élén" Venezuelában. „Nem követi, hanem diktálja" az eseményeket, a feltételeket – közölte Jorge Arreaza, aki szerint az Egyesült Államok Venezuela-politikája durva beavatkozás.
Reagált az egyes európai országok által adott ultimátumra is, és határozottan visszautasította a felszólításokat, hogy Venezuelában nyolc napon belül írjanak ki választásokat. A német, a francia és a spanyol kormány szombaton jelentette be, hogy kész elismerni Juan Guadiót ideiglenes államfőként a hivatalban lévő elnök, Nicolás Maduro helyett, ha nyolc napon belül nem írnak ki választásokat. Később csatlakozott hozzájuk a brit kormány, majd a portugál is, csakúgy, mint az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter rámutatott: elnökként Nicolás Maduro elnyomta a venezuelai népet, éhezésre és arra kárhoztatta, hogy tömegével hagyják el az országot, ami destabilizálja a térséget. A Maduro-kormányzatot „törvénytelen maffiaállamnak" nevezte, és a Venezuelában tapasztalható mélyszegénységre és a szolgáltatások, köztük a kórházi ellátás összeomlására utalva hozzáfűzte, hogy a „szocialista kísérlet a gazdaság összeomlásához vezetett". Emlékeztetett arra, hogy a magát ideiglenes venezuelai államfővé nyilvánító Juan Guaidó választásokat ígért az országban, a BT pedig nem halogathatja tovább a vitát Venezueláról. Eljött az idő, hogy válasszanak az országok, kinek a pártján állnak Venezuelában – jelentette ki, egyúttal arra sürgetett minden államot, hogy ismerjék el Juan Guaidót, majd felszólította az országokat, hogy vágják el anyagi kapcsolataikat Maduro rendszerével.
Mike Pompeo egyúttal visszautasította Nicolás Maduro követelését, hogy az amerikai diplomaták hagyják el Venezuelát, és hozzátette: elvárja, hogy biztonságban folytathassák munkájukat az országban. „Ne tegyék próbára az Egyesült Államok eltökéltségét állampolgáraik megvédésében" – üzente.
Ezt követően vasárnap virradóra Venezuela felfüggesztette az amerikai diplomaták távozására vonatkozó követelését, és 30 napot adott arra, hogy a felek úgynevezett érdekképviseleti irodát hozzanak létre a kapcsolatok fenntartására.
A BT ülésén Oroszország mellett Kína is jelezte, hogy Nicolás Maduro pártján áll. Emiatt nem volt várható, hogy bármilyen döntés vagy hivatalos állásfoglalás születik Venezuela ügyében. Oroszország és Kína végül meg is vétózta a BT Juan Guaidót támogató nyilatkozatát.
Guaidó az ENSZ-től kért segítséget
António Guterres ENSZ-főtitkártól kért segítséget a venezuelai humanitárius válság kezelésére az ellenzéki többségű parlamentet vezető Juan Guaidó szombaton a Twitteren is közzétett levelében.
„Azért írok, hogy kérjem az ENSZ-t és a humanitárius segélyezésért felelős összes ügynökséget a korai támogató és válságkezelő mechanizmusok életbe léptetésére" – írta Guaidó.
A politikus szerint a nemzetközi közösség összefogására van szükség az akut válság kezelésére, amelynek több millió áldozata van, akik nap mint nap hiányt szenvednek az egészségügyi ellátás, az oktatás vagy az élelmezés terén. (MTI/EFE)
A La Stampa olasz lapban három pontból álló tervet jelentett be egy szombati interjúben Nicolás Maduro elűzésére Juan Guaidó. A politikus azt mondta, véget kell vetni a végrehajtó hatalom elbitorlásának, átmeneti kormányt kell felállítani és szabad választásokat kell tartani. A 35 éves politikus felszólította a hadsereget, hogy fordítson hátat Madurónak. Megismételte az amnesztiáról szóló ígéretét, még a biztonsági erők azon tagjainak is, akik részt vettek a tüntetők elleni erőszakban.
Demokratikus választás oldhatná föl a válságot (Beta/AP felvétele)
A hadsereg vezetése egyelőre kitart Nicolás Maduro mellett, noha a napokban érkeztek hírek arról, hogy a katonaság megosztott. Elpártolt a Maduro-kormányzattól a Washingtonban akkreditált venezuelai katonai attasé, és erre biztatta otthoni katonatársait is. A Venezuelát az Egyesült Államokban a legmagasabb katonai szinten képviselő diplomata szombaton jelentette be döntését, és egy videoüzenetet is csatolt hozzá, a venezuelai fegyveres erőkhöz intézett felhívással. „A venezuelai nép nevében beszélek, és különösképpen a testvéreimhez fordulok országom fegyveres erőinek a soraiban: ismerjék el Venezuela egyetlen legitim elnökének Juan Guaidót” – mondta José Luis Silva ezredes a felvételen.
Az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője az attasé disszidálását annak az elvnek a példájaként jellemezte, hogy „a fegyveres erők szerepe az alkotmányos rend védelme, nem pedig a diktátorok támogatása és a saját népének az elnyomása".
Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője közölte: az EU további, egyebek között az ország vezetésével kapcsolatos intézkedéseket fog hozni, ha az elkövetkező napokban Venezuelában nem írnak ki választásokat. Federica Mogherini szabad, tiszta és hiteles választásokat sürgetett egy olyan kormány megválasztása érdekében, amely hűen tükrözi a venezuelai nép akaratát.
Nicolas Maduro elnök vasárnap visszautasította azt a nyolcnapos határidőt, amelyet európai országok szabtak meg számára új választások kiírására.
– Senki nem adhat nekünk ultimátumot. Ezt vissza kell vonniuk – jelentette ki Maduro a CNN Türk hírtelevíziónak adott interjúban. Venezuela nincs Európához kötve. Ez arcátlanság – mondta.
