Kilenc évvel ezelőtt kivágásra ítélték a Fruška gora utcában álló platánokat. Akkor félezernél többen petíciót írtak a fasor megmentése érdekében, ami egyéb polgári akciókkal támogatva el is érte a tervezett kivágás elodázását. Most, csaknem egy évtizedre rá, újra napirendre került a téma. A polgárok tudomására jutott, hogy az utca felújítási tervét készítő belgrádi Krip cég ismét a platánok eltávolítását tervezi. A zomboriak önszerveződő csoportja elektronikus levélben kereste meg a tervezőmérnököket, hogy álljanak el ettől az „ökológiai bűnténytől”, de választ nem kaptak. Erre petícióval fordultak a városi közigazgatáshoz és a kommunális közvállalatokhoz a fél évszázados fasor megóvása érdekében.
A polgárok gyanítják, hogy a tervezők a kilenc évvel korábbi indokokat hozzák fel a fasor elpusztításának igazolására: föl kell újítani a járdát, a fák „betegek”, a környéken lakók egy része allergiás a platán pollenjére, és a fák elhullajtott levelei rengeteg szemetet jelentenek. A fasor megmentését követelő polgárok számos mérvadó szakintézet és tudós véleményét kikérték a kérdésben, és a fölmerülhető indokokat sorra visszautasították. A fák nem akadályozzák az utca átépítését, szögezték le egyértelműen, kivágásuk nem csupán a környezettel szembeni erőszak példája, hanem a józan ész elleni merénylet lenne. Ahhoz, hogy a mostani fákat újakkal pótolva visszaállítsuk a jelenlegi mikroklímát, több mint fél évszázadra lenne szükség. Meggondolatlan és eretnek lépés lenne a fasor kivágása, amikor mindenütt máshol az urbánus zöldövezet megóvását tartják szem előtt, még a tömbházak tetejét is parkosítják. A kilenc éve halálra ítélt platánok ma is élnek, virulnak és egészségesek.
A szakvélemények szerint a fák által termelt levélmassza nem lehet probléma, hiszen eltakarítása a Zelenilo kommunális közvállalat feladata. A platánok gyenge vagy mérsékelt allergiát okoznak, ráadásul 15 napon belül elvirágoznak, a parlagfűvel szemben, ami négy hónapon át szórja virágporát. Az időközben elkészült zöldterületi kataszter kimutatta, hogy a városban a Május elseje sugárúton, a Fruška gora és a JNH utcában álló platánok a legegészségesebb példányok.
A petíciót benyújtó polgárok csoportja javaslatot is tett az utca olyan átépítésére, ami nem veszélyezteti a platánokat. Szerintük a járdát át kellene helyezni a lakótömbök mellé, oda még a levelek se hullanának, az úttestet és a járdát meg kellene emelni a platánok oldalgyökereinek szintje fölé, a fasor és a járda közé pedig sövénynek kellene kerülnie, hogy a szabadban tartózkodókat minél kevesebb zaj, por és kipufogógáz érje. A járda és a fasor közé pedig urbánus bútorok és egyéb esztétikai elemek kerülhetnének.
A beadvány szerzői nem kérdőjelezik meg a Fruška gora utca felújításának szükségszerűségét, de jelzik, a platánok lombozatát legfeljebb 30 százalékban szabad megmetszeni, és a 10 centiméternél nagyobb átmérőjű ágakat nem szabad levágni, mert az csökkenti a platánok élettartamát.
A beadvánnyal azonos időben kezdték kivágni a hársfasort a Kanári utcában, mégpedig az ott lakók kérésére. A fák gyökérzete fölemelte a járdát, és az úttest sincsen biztonságban tőlük. Az illetékes hatóság jóváhagyta a hársak kivágását, ugyanakkor kötelező fásítást rendelt el a kivágott fák pótlására.
