Az idei év első napja újabb változásokat hozott a közigazgatásban és az ügyintézésben, egyebek mellett az anyakönyvek tekintetében. Ezen változások egyike azt eredményezi, hogy a nemzeti hovatartozást mostantól a születési anyakönyvek szintjén is meg lehet vallani, önkéntes alapon. Az anyakönyvekről szóló törvényt tavaly júniusban módosította a Szerbiai Képviselőház, ennek a módosításnak a mentén van lehetőség a nemzeti hovatartozás születési anyakönyvekben történő megvallására. Ha kiskorú gyermekről van szó, az illetékes anyakönyvvezető akkor jegyzi be a nemzeti hovatartozás tényét, ha ezzel mindkét szülő egyetért, azaz a két szülő egyetértésén alapuló kérvény nyomán. Ha az egyik szülő ismeretlen vagy elhunyt, a gyermek nemzeti hovatartozásának a bejegyzését egy szülő is kérvényezheti. Ha a szülők nem értenek egyet a gyermek nemzeti hovatartozásában, az anyakönyvvezető nem jegyzi be a születési anyakönyvbe. A gyermek nemzeti hovatartozásának törlésével vagy esetleges megváltoztatásával kapcsolatban a bejegyzés tekintetében lefektetett szabályok hatályosak. A nemzeti hovatartozás bejegyzését a születési anyakönyvbe, vagy annak törlését, esetleg módosítását, bármelyik felnőtt korú polgár kérvényezheti.
Ótos András illusztrációja
A születési anyakönyvekbe mostantól a nemváltás tényét is bejegyzik, az illetékes helyi önkormányzati közigazgatási szerv végzése alapján. Az illetékes közigazgatási szerv az illetékes egészségügyi intézmény igazolása alapján hozza meg a végzést a nemváltoztatás bejegyzésének engedélyezéséről.
Az említett törvénymódosítás másik hozadéka az egységes, elektronikus formában is elérhető anyakönyvi nyilvántartó kialakítása – emelte ki a téma kapcsán Marina Dražić, az államigazgatási és helyi önkormányzati minisztérium helyettes államtitkára.
Marina Dražić helyettes államtitkár elmondása szerint a szerbiai anyakönyvvezetők a legtöbb helyi önkormányzatban szinte teljes egészében befejezték az utóbbi száz év anyakönyvi adatainak a digitalizálását, vagyis az adatokat elektronikus formában is elérhetővé tették a polgárok számára. Az anyakönyveket elektronikus formában a választói névjegyzékkel is összekötötték, így utóbbit a korábbiakhoz képest fennakadások nélkül lehet frissíteni, azaz naprakészen vezetni – hangsúlyozta Marina Dražić.
Hamarosan feledésbe merül a papíralapú dokumentum (Ótos András felvétele)
– Az anyakönyvekről szóló törvény módosításával az anyakönyvvezetőket arra kötelezzük, hogy az anyakönyvekben nyilvántartott tényeket az egységes elektronikus nyilvántartóba is jegyezzék be, annak érdekében, hogy ezeket az adatokat más állami szervek is elérhessék, azaz felhasználhassák a különböző eljárások során. Mindennek a kedvezményezettjei a polgárok, akik ezáltal hatékonyabban és gyorsabban intézhetik ügyeiket. A törvénymódosítás azt is lehetővé teszi, hogy az egységes anyakönyvi nyilvántartót összekössék a polgárok személyi számának egységes nyilvántartójával. Ennek folyományaként már megkezdtük az együttműködést a belügyminisztériummal – taglalta Marina Dražić.
Ugyanezzel a témával összefüggésben a szerb kormány közleményben tájékoztatta a polgárokat, hogy az állampolgárságról szóló törvény módosításával összhangban kidolgozták a szerbiai állampolgárok elektronikus nyilvántartását. Ennek elsősorban az lesz a hozadéka, hogy a polgárok a jövőben nem lesznek kénytelenek a „futár” szerepében tetszelegni és az állampolgársági bizonyítványt egyik hivatal tolóablakától a másik hivatal tolóablakáig hordozgatni, hiszen az állami szervek és a helyi önkormányzati szervek hivatalnokai az elektronikus nyilvántartóban kereshetik ki az állampolgárság meglétének tényét – hangsúlyozzák a közleményben.
Az állampolgársági nyilvántartás az államigazgatási és helyi önkormányzati minisztérium hatáskörébe tartozó, egységes anyakönyvi nyilvántartó keretében működik, teszik hozzá a közleményben, mint ahogyan azt is, hogy az állami közigazgatás digitalizációjának a folyamatában az állampolgársági adatok digitalizációja jelentette – és jelenti továbbra is – a legnagyobb kihívást, tekintettel arra, hogy ezeknek az adatoknak a nyilvántartása az elmúlt hetven évben a legkülönbözőbb szervek hatáskörébe tartozott és igencsak változatos szabályok betartásával valósult meg. Az állampolgársági adatok digitalizációja továbbra is folyamatban van, ám a szerb kormány szerint belátható időn belül befejeződik.
