2024. május 5., vasárnap

Szabadka múltja a tények tükrében

A szabadkai Történelmi Levéltár folyóiratának 22. számában Dejan Mrkić a szabadkai új aluljáró 1958-as építését, és az azt megelőző eseményeket, például a régi 1941 áprilisában történt felrobbantását idézi fel. Emil Libman – Branka Milisavljević – Zorica Libman tanulmányának a címe: Az újszülöttek és kisgyerekek szociális és egészségügyi gondozása Szabadkán a XX. században és a XXI. század elején. A Szabadkai Kórház Neonatológiai Szolgálata megalapításának 60. évfordulójára. További címek a tartalomból: Szlávics Károly: A Szabadkai Kereskedők Egyesületének magyar és zsidó tagjainak névsora 1941-ből, Mészáros Zoltán: Egy háborús veszteség végszámadása, Tijana Rupčić: A nagykikindai Telekkönyvi Hivatal (Gruntovni sud) iratanyagának megmentéséről. A Kikindai Történelmi Levéltár tapasztalatai az iratképzőnél, Zoran Vukelić: Az Isztria-Trieszt és Gorica Társaság Szabadkán, Halász Tibor: Szabadka 1918-ban. A közgyűlési jegyzőkönyvek tükrében, Ana Štimac: A szlovének, horvátok és szerbek állama a Horvát Állami Levéltár Nyomtatvány Gyűjteményének tükrében.

A tanulmányok mellett néhány írás erejéig betekintést nyerhetünk a szabadkai levéltár tevékenységébe. Dijana Borenović az Ex Pannonia 2013 és 2017 közötti bibliográfiáját közli, Matijević Zolna és Papdi Izabella Magyar László, a kitűnő levéltáros bibliográfiáját ismerteti, Tamara Petković a Szabadkai Törtélnelmi Levéltár 2017-es tevékenységét ismerteti, míg Tatjana Segedinčev a horvátországban megtartott 4. ICARUS-napokról számol be. A folyóiratban két ismertetőt is találunk. Stevan Mačković Katarina Korponaić Titoktatos Szabadka – családi helytörténeti krónika című könyvét mutatja be, míg Omerović Heléna a Palics 1945–1985 című kiállítást ismerteti.

A fenti tanulmányok közül kiemeljük Halász Tibor írását, amelyben az 1918-as év szabadkai történéseit mutatja be, a szabadkai levéltárban található közgyűlési jegyzőkönyvek alapján. A háború utolsó évében a törvényhatósági bizottság hétszer ülésezett. Mindegyik ülést részletesen ismerteti a szerző, amelyekből megtudhatjuk, hogy a városvezetésnek a legtöbbet a háború okozta gondokkal kellett foglalkoznia, főleg az élemiszerellátás akadozott, de a különböző fertőző betegségek is felütötték a fejüket, köztük a rettegett spanyolnátha. A jegyzőkönyvekből azt is megtudhatjuk, hogy május 23-án egy rövid időre a városba látogatott IV. Károly magyar király, és neje, Zita királyné, akik balkáni útjukról vanattal visszatérve egy negyed órát töltöttek a szabadkai pályaudvaron. A neves vendégeket a város előljárói fogadták. A szerző a tanulmányt a november 8-án megtartott viharos rendkívüli közgyűléssel zárja, amelyen elfogadták dr. Bíró Károly polgármester lemondását.