2024. április 26., péntek

A program, amely távlatot teremtett

Juhász Bálint: Visszaigazolásra került, hogy a gazdaságfejlesztési stratégiának van hatása és értelme

Lezárul a három éve útjára indított vajdasági magyar gazdaságfejlesztési program, amely mostanra Magyarország legnagyobb határon túli gazdaságfejlesztési programjává nőtte ki magát. Ennek keretében 250 millió eurónyi beruházás valósult meg Vajdaságban, és megközelítőleg 10 500 pályázat részesült támogatásban. Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetőjének elmondása szerint a megvalósított beruházások függvényében a Prosperitati Alapítvány jelenleg Szerbia legnagyobb közvetlen beruházójának minősül. Juhász Bálint nemcsak az elmúlt három évet, hanem az idei év tevékenységét is értékelte lapunknak nyilatkozva, valamint a mögötte álló évek legmaradandóbb élményeit is felelevenítette.

Mik voltak a legfontosabb mozzanatok a Prosperitati Alapítvány működtette rendszerben az idén?

Juhász Bálint (Ótos András felvétele)

Juhász Bálint (Ótos András felvétele)

– A 2018-as évet úgy kezdtük, hogy feldolgozás alatt álltak a 2017-es évben közepes léptékű fejlesztésekre, valamint a földvásárlásra és a házvásárlásra kiírt pályázatok. Ennek a folyamatnak a végére sikerült pontot tennünk és április 3-án szerződést kötnünk a közepes léptékű mezőgazdasági és gazdasági fejlesztések megvalósítóival, valamint a földvásárlókkal. A közepes léptékű fejlesztésekre kiírt pályázat hiánypótló pályázati körnek minősül, hiszen ebben azokat céloztuk meg, akiket korábban nem értünk el, sem érték, sem felhasználási cél tekintetében. Ezt megelőzőleg a mezőgazdaság és a vállalkozások fejlesztésének területén a kis összegű pályázatok útján elértünk mindenkit, akit el lehetett érni. A kis összegű támogatások az átlagban 10 ezer eurónyi támogatással megvalósuló, legfeljebb 20 ezer eurónyi értékű projektumokra, beruházásokra vonatkoztak, illetve a mezőgazdaságban az átlagban 7 500 eurónyi támogatásból megvalósuló, legfeljebb 20 ezer eurónyi értékű projektumokra. Emellett voltak nagy léptékű projektumaink is, amelyeknek a megvalósítása idén már javában zajlott. Ezek az 500 ezer eurót meghaladó beruházások. Az értékben az említett összegek között lévő projektumok tekintetében nem volt pályázati kiírásunk, ilyen értelemben volt hiánypótló az említett kiírás.

Több mint 160 ilyen projektumot tudtunk támogatni, zömében mikro-, kis- és középvállalkozások projektumait, de részben a bejegyezett, nagyobb mezőgazdasági termelők projektumait is támogattuk. A házvásárlási pályázatot is folytattuk, hiszen eziránt a korábbi években hatalmasnak bizonyult az érdeklődés. Az idén kiírt házvásárlási pályázat kiértékelését a napokban zártuk le teljes egészében, így mostanra eljutottunk odáig, hogy összesen 600 falusi ház megvásárlását tudtuk támogatni. Február 22-én meghirdettük a mezőgazdasági termelőket, azaz az integrátorokkal együttműködni óhajtó termelőket megcélzó pályázatot. Integrátornak azok a nagyléptékű és kiemelt jelentőségű befektetést megvalósító mezőgazdasági beruházások minősülnek, amelyek tekintetében korábban támogattuk a kapacitásbővítést. A termelőket abban támogattuk, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű terményt – elsősorban zöldségfélét, gabonát, gyümölcsöt, mézet, sertést – tudjanak előállítani. Október 26-án a Zentai Sportcsarnokban hasonló eseményt tudtunk megszervezni, mint amilyent 2017-ben a Szabadkai Sportcsarnokban szerveztünk meg, több ezer támogatott részvételével. Zentán 3200 támogatási szerződést írtunk alá a korábban említett termelőkkel. Ezeknek a támogatásoknak a kifizetése folyamatban van, és 2019 elején fejeződik be.

Az idei évnek és a hároméves fejlesztési ciklusnak méltó lezárása a kezdő és induló vállalkozások támogatására kiírt pályázat elbírálásának a befejezése. 2016-ban írtuk ki először a szóban forgó pályázatot, akkor a 165 pályázóból 84 pályázóval írtunk alá szerződést. Ezúttal 327 pályázónk volt, és a képzés befejeztét követően 250 támogatást tudtunk odaítélni. Ez háromszorosa a két évvel ezelőtti számnak. A mentorok és a képzésben részt vevő előadók, valamint az értékelők elmondása szerint minőségében ez jobb pályázati körnek bizonyult a két évvel ezelőttinél. Persze ezzel kapcsolatban azt is fontos kiemelni, hogy a két évvel ezelőtt támogatott vállalkozások zöme napjainkban is működik, a lemorzsolódás jelentősen kisebb, mint hasonló, európai uniós pályázatok esetében.

A hároméves gazdaságfejlesztési ciklus is most zárul. Mik az eredmények?

– A közelmúltban végeztük el a hároméves ciklus elemzését, együttműködve a Magyar Közgazdasági Társasággal, majd a Szekeres László Alapítvány és a VM4K szervezésében egész napos konferenciát szerveztünk Szabadkán. Ezen nemcsak az eredményeket, hanem a kiemelkedően jó példákat is bemutattuk. Ha a három évet számokban elemezzük, elmondhatjuk, hogy megközelítőleg 10 500 projektumot támogattunk. A támogatás értéke 14,6 milliárd dinár, a projektumok összköltsége pedig 28,4 milliárd dinár. Ezzel gyakorlatilag azt értük el, együttesen vállalkozóinkkal, termelőinkkel és a többi pályázónkkal, hogy egy dinár támogatás 2 dinárnyi beruházást mozgatott meg.

Ez hatalmas hozzáadott értéket jelképez. A vajdasági pályázók önforrásból, vagy hitelből még egyszer annyit ruháztak be, mint amekkora támogatást elnyertek. A három év alatt 23 nagyléptékű fejlesztés valósult meg, továbbá 166 közepes léptékű fejlesztés, a kisösszegű támogatások száma pedig meghaladja a 10 ezret. Ezen belül 600 falusi ház megvásárlását támogattuk, volt 220 földvásárlási projektumunk, amelynek keretében 560 hektárnyi földet vásároltak meg pályázóink, 1 080 mikro- kis- és családi vállalkozást eszközbeszerzését és szabványosítását támogattuk, volt 56 idegenforgalmi projektumunk, majdnem 8 ezer, kisösszegű mezőgazdasági támogatásunk, valamint 344 induló és kezdő vállalkozást is támogattunk. Ezek impozáns számok, minden területen előrelépést tudtunk megvalósítani. Ahogyan az a konferencián is elhangzott, a támogatott vállalkozók és termelők, továbbá családtagjaik Vajdaságban terveznek érvényesülni, de a támogatottak alkalmazottainak megközelítőleg 90 százaléka is a szülőföldjén képzeli el a jövőjét.

Ez a program küldetésének a szempontjából kiemelten fontos, de az is, hogy a felmérés szerint javítani tudtuk pályázóink versenyképességét és kapacitását. Az alkalmazottak bérszínvonala is jobbá vált. Ha ezek a folyamatok a jövőben is hasonló mértékben folytatódnak, az további javulást eredményezhet mind pályázóink és hozzátartozóik, mind foglalkoztatottjaik életében. Visszaigazolásra került, hogy a vajdasági magyar gazdaságfejlesztési programnak van hatása, eredménye és értelme. A pályázók többsége szükségét látja a program folytatásának, sőt, már konkrét fejlesztési elképzeléssel is rendelkeznek.

Közvetve hány embert érint a program?

– Több tízezer embert. Ha azt vesszük alapul, hogy a kisösszegű támogatások száma nagyjából 10 ezer, a hároméves elemzés szerint pedig támogatottjaink esetében a gyermekek száma átlagban másfél, vagyis a családtagok száma három és fél, akkor már 35 ezer személynél tartunk. Ehhez vegyük hozzá a nagy- és kisléptékű projektumokat, azaz az ezek mentén megnyíló 1300–1400 újonnan megnyíló munkahelyet, továbbá az eddig foglalkoztatottak számát, valamint azt, hogy 4500 gazda számára teremtődött meg az értékláncba való bevonás lehetősége, és végül a beszállítókat – elsősorban Vajdaság területéről, de részben Szerbia egyéb területeiről és Magyarországról –, valamint az általuk foglalkoztatottakat, így ismét több tízezer embernél tartunk. Nyilván átfedések is vannak, az viszont tény, hogy a közösség egy nagyobb részét meg tudtuk szólítani.

Ha felfelé kerekítjük a 250 milliónyi beruházást, akkor elmondhatjuk, hogy jelenleg mi jelenünk meg a legnagyobb közvetlen beruházóként Szerbiában. Fontosnak tartom, hogy köszönetet mondjak Pásztor Istvánnak, a VMSZ elnökének, aki a stratégia kezdeményezője volt, és azóta is számíthatunk a partnerségére, ugyanúgy, mint Magyarország kormányának támogatására és partnerségére. Így, közösen, sikerült megcáfolnunk minden korábban – 2015. december elejétől nagyjából 2016 közepéig – elhangzó fanyalgó, rosszalló és olykor vádló mondatot. Ma már nincs olyan releváns tényező, aki ilyen szellemiségben értékelné a programot. A pozitív, de a negatív döntések is annyira sokszínűek, mind életkor, vagy anyagi helyzet, mind pedig politikai irányultság szempontjából, hogy senki semmilyen tendenciával nem tudja megbélyegezni a programot.

Értékelésem szerint sikerült visszaigazolnunk a Magyarország kormánya által irányukba tanúsított bizalmat. Ez minden résztvevő számára a legnagyobb elégtétel. Jó ennek a történetnek a részesének lenni, így mivel a programnak lesz folytatása, mindenkit arra biztatok, hogy éljen a lehetőséggel és pályázzon.

Habár a pénz valóban fontos, de a gazdaságfejlesztési stratégiának egyéb hozadéka is van. Értékelése szerint melyek ezek?

– A Prosperitati Alapítvány közreműködésével megvalósított program valós alternatívát kínál fel az embereknek, akár akkor, amikor a jövőjük szempontjából fontos döntéseket hozzák meg. Ha valaki esetleg éppen azon morfondírozik, hogy hol szeretne, vagy tudna boldogulni, akkor mindenképpen számításba tudja venni a Prosperitati Alapítványt, illetve a Magyarország kormánya által megvalósuló gazdaságfejlesztési programot. Valós alternatívát tudunk nyújtani mindenkinek, aki a szülőföldjén szeretne megkapaszkodni. Arra is szeretnék kitérni, hogy milyen nagy fába vágtuk a fejszénket, amikor elkezdtük népszerűsíteni a munkaintenzív mezőgazdasági termelést. Az előbb említett konferencia résztvevői megismerkedhettek a lukácsfalvi, 2 hektáron gazdálkodó termelő, illetve családjának történetével.

Ez a család biogazdálkodással és zárt rendszerű növénytermesztéssel kezdett el foglalkozni. Az egész család számára megélhetést nyújt a 2 hektáron való, munkaintenzív gazdálkodás. Innentől kezdve már nemcsak elmélet, hogy nagyobb energiabefektetéssel kis területen gazdálkodva is meg lehet teremteni a megélhetéshez szükséges eszközöket, hanem tény. De ezen a ponton érdemes említést tenni a kiemelkedő sikertörténetekről is, például a kispiaci kecskesajttermelőről – akinek a terméke szinte az ország minden pontjára eljutott, de már külföldön is megjelent Paskó atya gasztronómiai különlegességeinek köszönve –, vagy a zentai csokiüzemről – amely mostanra nemcsak ezüst és arany minősítéseket, hanem az édességipar „Oscar-díját” is „bezsebelte”. Ezek azt bizonyítják, hogy itt, Szerbiában is meg lehet találni a jövőt és érvényesülni lehet. Ehhez ötletre és kitartásra van szükség. A konferencián a legkisebbektől a legnagyobbakig mindenki elmondta, hogy nem az a kérdés, hogy ki hányszor esik el, hanem hogy hányszor áll ismét talpra.

Van-e olyan pillanata az elmúlt három évnek, amely különösen az emlékezetébe vésődött?

– Sok ilyen van. Amikor az ember besétál egy terembe, ahol több mint 3 ezer ember várja mosolyogva és türelemmel, hogy aláírja szerződését, akkor ott valóban lélekemlő energiák mozognak. Ezek azok a pillanatok, amelyek megerősítenek abban, hogy jó, amit csinálunk. Az is meghatározó élmény volt, amikor bankokkal tárgyaltunk a kollégákkal, egyrészről korunk miatt, de azért is, mert akkor még a program kezdetén jártunk. Emberi pillanatok maradtak meg az emlékezetemben.

Amikor például a támogatott postázta az elszámolási beszámolót, és a borítékba belekerült a megvásárolt kapcsolható eszköz előtt pózoló fiatal párról készített fénykép is. Első pillanatban ledöbben az ember, de a következőben megérti, hogy ennek a fiatal párnak milyen fontos mindez. Az adai, gyermekeit egyedül nevelő apukára is emlékszem. A papucskészítéssel foglalkozó édesapa rengeteg adminisztratív akadállyal kényszerült megküzdeni, kezdve a katasztertől az egyéb hivatalokig, ám végül sikerült lakhatási feltételeket biztosítania kicsi gyermekeinek és magának, valamint vállalkozásának is megtalálta a megfelelő helyet. Az a végtelen boldogság, ami mindennek a megvalósulását követően sugárzott ebből a férfiből és a többi támogatott által kimondott mondatok, vagy az, amit az emberek szemében látni, mindenki számára meghatározó élmény lehet, de számomra mindenféleképpen az.