Donald Trumpnak nem sikerült eredményt elérnie beszólásaival. Többször is megpróbált nyomást gyakorolni az amerikai jegybank szerepét betöltő szövetségi tartalékbankrendszerre (Federal Reserve, rövidítve Fed), hogy hagyjanak fel a kamatemelésekkel, szerdán ismét alapkamatot emelt a pénzintézmény. Az idén ez már a negyedik, 2015 decembere, a kamatemelési ciklus elindulása óta pedig a kilencedik alkalom.
A Federal Reserve monetáris döntéshozó testülete, a nyíltpiaci bizottság (FOMC) egyhangú döntéssel, a piaci várakozásokkal összhangban 25 bázisponttal, 2,25-ről 2,50 százalékra emelte az irányadó kamatsávot. A testület a mostanit megelőzően szeptemberben emelte ugyancsak 25 bázisponttal a kamatsáv széleit, novemberi ülésén pedig változatlanul hagyta.
A Fed a kamatemelő döntés indoklásában egyúttal mérsékelte gazdasági növekedési prognózisát és inflációs várakozását, valamint enyhített a korábban jelzett monetáris szigorítási pálya meredekségén. A Fed döntéshozóinak jelzései alapján a piac eddig további három kamatemelést árazott be a jövő évre vonatkozóan, a mostani indoklás alapján azonban két kamatemelést lehet valószínűsíteni 2019-re.
A kamatemelés megfelelt ugyan a piaci várakozásoknak, de szembe ment Donald Trump elnök több alkalommal is kinyilvánított akaratával. Az elnök gazdaságösztönző céllal szeretné ugyanis alacsonyan tartani a kamatokat.
Ugyanakkor a Fed illetékesei is tettek már utalást az elmúlt hetekben-hónapokban a monetáris szigorítási pálya meredekségének a csökkentésére. Az előző két kamatdöntő ülés, a szeptemberi és a novemberi indoklásából és jegyzőkönyvéből már a lassítási szándék jelei voltak kiolvashatók.
A Fed az idei GDP-növekedési prognózisát 3,0 százalékra csökkentette a szeptemberben jelzett 3,1 százalékról, a jövő évit pedig 2,3 százalékra 2,5 százalékról. 2020. és 2021. évi növekedési prognózisát változatlanul 2,0 és 1,8 százalékon hagyta a Fed.
Idei és jövő évi inflációs várakozását 1,9 százalékra csökkentette 2,1 és 2,0 százalékról a Fed, az elkövetkező két évit pedig meghagyta 2,1 százalékon.
Az idei és a jövő évre várt munkanélküliségi rátán nem változtatott a Fed, meghagyta 3,7 és 3,5 százalékon, a 2020. évit azonban 3,6 százalékra emelte 3,5 százalékról, a 2021.évit pedig 3,8 százalékra 3,7 százalékról.
A Fed döntésére, illetve az azt követő sajtótájékoztatóra heves eséssel reagáltak az indexek, végül pedig 1,5-2,2 százalékos mínuszban fejezték be a szerdai napot. A befektetők kedvét szegte, hogy miután az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szerdán kamatot emelt, azt jelezte, hogy jövőre újabb kamatemelések lehetnek, ami lassíthatja a gazdaság növekedését.
Tegnap is mínuszban indult a kereskedés az amerikai értékpapírpiacokon az előző napi gyengülés után. New Yorkban a kereskedés kezdetén a DJIA–30 index 0,69 százalék, az S&P–500 index 0,57 százalék, a Nasdaq Composite index 0,29 százalék gyengülést mutatott. Tőzsdenyitáskor az olajár csökkent: a nyugati féltekén irányadó WTI amerikai könnyűolajfajta hordónkénti ára 1,69 dollárral, 3,51 százalékkal, 46,48 dollárra esett, az északi-tengeri Brenté pedig 1,69 dollárral, 2,94 százalékkal, 55,55 dollárra süllyedt.
