A 2016. július 15-i török puccskísérlettel kapcsolatban eddig 1934 embert ítéltek életfogytiglani börtönre. A hatalomátvételi kísérlettel összefüggésben 289 bírósági per indult. Az eljárások közül 239-et tudtak lezárni. Eddig 3057 embert ítéltek börtönbüntetésre, az életfogytiglanival sújtott 1934 ember közül 956-an súlyosbított életfogytiglanit kaptak, további 1123 pedig rövidebb időtartamú, 1 év 2 hónaptól 20 évig terjedő börtönbüntetésre ítéltek. Súlyosbított életfogytiglanit kapott több volt tábornok, tiszt és altiszt.
Összesen csaknem 220 ezer embert vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy közük lehet a Gülen-hálózathoz és az összeesküvéshez. A felvételen Fethullah Gülen, aki Ankara szerint a 2016. évi puccskísérlet eszmei atyja (fotó: AP/Beta)
A török vezetés az 1999 óta Amerikában élő Fethullah Gülen hitszónok nemzetközi hálózatát vádolja a 2016. évi puccskísérlet miatt. A hitszónok tagadja, hogy bármi köze lett volna a történtekhez. Ankara szerint a terrorszervezetnek nyilvánított mozgalom tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami és a magánszférába, egyebek mellett a hadseregbe is.
A feltételezett gülenisták elleni hatósági fellépés 2016 júliusa óta szakadatlan. A fegyveres erőknél mintegy 15 ezer embert menesztettek, összesen pedig csaknem 220 ezret, köztük bírákat, ügyészeket, tanárokat, orvosokat, üzletembereket, újságírókat vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy közük lehet a Gülen-hálózathoz és azon keresztül az összeesküvéshez.
A rendszeres tisztogatások nem közvetlenül csak az összeesküvőket sújtják, hanem a mozgalom tagjait és Gülen támogatóit is, és emiatt számos nemzetközi bírálat érte a török kormányzatot.
Tegnap Ankarában ítélték börtönbüntetésre például Gülen egyik unokaöccsét, Selman Gülent is, aki fegyveres terrorszervezeti tagságért 7,5 év szabadságvesztést kapott. Selman Gülen védőbeszédében azt mondta, életében csak egyszer látta nagybátyját, és tagadta, hogy tagja a hálózatnak. Selman Gülen azt is állította, hogy a rokoni szál miatt indult ellene eljárás, amit a bíróság visszautasított, mondván, ilyen vádpont nincs, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján terrorszervezeti tagságért vonják őt felelősségre.
A török kormányzat a halálbüntetést 2004-ben az uniós csatlakozás vágyával törölte az alkotmányból. A helyére vezették be a súlyosbított életfogytiglanit, amely egy sor korlátozás révén tovább nehezíti az elítéltek sorsát. Ez gyakorlatilag tényleges életfogytig tartó börtönbüntetést jelent, de az elítélt magaviseletétől függően legkorábban 30 év után feltételesen szabadlábra kerülhet. Ez a hagyományos életfogytiglani esetén 24 év. Ha a bíróság az adott vádlottat kétszeresen vagy többszörösen súlyosbított életfogytiglanival sújtja, ez az időtartam 60 évre nő. Ezt a büntetést terrorizmusért, gyilkosságért, nemi erőszakért vagy lázadásért lehet kapni. Az elítéltnek magánzárkába kell kerülnie, és legfeljebb két rabtársával naponta egy órát találkozhat.
