Ömlik a zavaros hírek sokasága a Brexitről, amióta Theresa May brit miniszterelnök a héten elhalasztotta a parlamenti szavazást a kilépési megállapodásról. Döntése után lázadás tört ki a pártjában, amelynek alsóházi képviselői bizalmi szavazást szerveztek ellene. May végül nyert, marad miniszterelnök, ám az EU-val kötött alku elfogadása továbbra is bizonytalan. Tegnap Brüsszelben kért segítséget.
Az EU tegnap kezdődött brüsszeli csúcstalálkozóján is foglalkoztak a Brexit körüli legújabb bonyodalmakkal. Az Európai Bizottság és a legfontosabb uniós tagországok azonban már előzőleg közölték: nem lehet változtatni a Londonnal novemberben megkötött alkun, amely a Brexit feltételeit, valamint London és Brüsszel jövőbeli kapcsolatrendszerét szabályozza.
Theresa May tegnap Brüsszelben már lényegesen jobb hangulatban volt, mint 24 órával korábban, amikor még feje felett csüngött Damoklész kardja (fotó: AP/Beta)
Pedig Theresa May részben arra hivatkozva fújta le hétfőn a másnapi parlamenti szavazást az egyezményről, hogy Brüsszelben megpróbál újabb változtatásokat kijárni.
A brit kormányfő másik oka a halasztásra az volt, hogy az alsóházban a többség el akarta utasítani a megállapodást. A kormányfőt támogató (kisebbségben) kormányzó Konzervatív Párt képviselőinek jó része is arra készült, hogy leszavazza a számukra elfogadhatatlan paktumot.
A zúgolódók kiváltképp azt nehezményezik, hogy a megállapodás meghiúsítaná a London fennhatósága alatt álló Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti fizikai határ visszaállítását, ugyanakkor elvárná Nagy-Britannia bennmaradását az EU vámrendszerében. Szerintük ezáltal továbbra is idegen (uniós) szabályok érvényesülnének a szigetországban.
A parlamenti véleménynyilvánítás elodázása után a Brexit-megállapodással legelégedetlenebb konzervatívok fellázadtak May ellen, s a saját alsóházi képviselőcsoportjukon belül bizalmi szavazást kezdeményeztek ellene. Így akarták elmozdítani a párt éléről, ami – ha sikerül – miniszterelnöki tisztségének azonnali megszűnésével jár. A kormány azonban ebben az esetben is maradt volna a helyén.
A szerda késő esti voksoláson azonban May nyert. A 317 főnyi tory képviselőcsoport tagjai közül ugyanis kétszázan bizalmat szavaztak neki. A többség tehát mellé állt. May hálás az eredményért, amelyhez hozzáfűzte: meghallgatta az ellene voksoló „jelentős számú” képviselő érveit és folytatja küldetését, amelynek célja hazája kivezetése az EU-ból.
A történtek után egy évig nem lehet újabb bizalmi szavazást kezdeményezni ellene a pártjában. A parlamenti ellenzék viszont megbuktathatja a kormányával együtt, ha erre képes. Úgy tűnik, jelenleg erre alkalmatlan. És az időpont sem a legjobb, mert az alsóházi szavazást a Brexit-csomagról január 21-éig meg kellene tartani. (Még nem tudni, mikor.)
Egy előrehozott parlamenti választás teljesen felborítaná a brit EU-tagság megszűnésének lezárását szolgáló döntéshozási folyamatot. Ez nem érdeke Maynek, sem pártjának.
A megtépázott tekintélyű kormányfő egy esetleges második népszavazást sem akar. Tartja magát az első, vagyis a 2016-os referendumhoz, amelynek résztvevői az EU elhagyásáról döntöttek. (Főként a lengyel, magyar, román és más kelet-európai bevándorlókkal szembeni előítéleteik hatására.)
Nagy-Britanniában azonban sokan azt szeretnék, ha az ország maradna az EU-ban, vagyis a 2019. március 29-én esedékes kilépésre nem kerülne sor. A határidő ugyan módosítható, ám csakis a tagállamok egyhangú beleegyezésével. Nem változtatható viszont a kilépési feltételekről szóló megállapodás.
A jelen állás szerint Londonnak el kell fogadnia azt az egyezséget, amelyről novemberben megegyezett az EU-val. Persze elképzelhető, hogy May kap valamilyen kiegészítő „papírt” a brüsszeli EU-csúcson. (Állítólag készül ilyen.) Ám egyáltalán nem biztos, hogy az így kiegészített Brexit-egyezséget elfogadja a brit parlament.
Ha végképp megmakacsolja magát, s elutasít mindent, a szigetország megállapodás nélkül, rendezetlenül is elhagyhatja a közösséget. Ennek beláthatatlan, mások szerint akár kaotikus következményei lehetnek.
Persze egyéb megoldás is választható: Nagy-Britannia továbbra is megtartja uniós tagságát. Az Európai Unió Bírósága éppen december 10-én döntött úgy, hogy Londonnak jogában áll egyoldalúan visszavonni kilépési kérelmét, s amint erről írásban tájékoztatja Brüsszelt, maradhat az EU-ban a korábbi feltételekkel.
Az Unió soros elnökségét betöltő Ausztria kormányfője már meg is üzente: az EU szívesen látja továbbra is soraiban az Egyesült Királyságot, ha a maradás mellett dönt. Sebastian Kurz szerint ez „nagy nyereség lenne” a közösség számára.
