Mozgalmasan telt az őszi idény az 1947-ben alapított tornyosi labdarúgóklub háza táján, a piros-fehérek felnőttcsapata ugyanis a második helyet szerezte meg a 15 csapatos Tisza Menti Ligában, de az ifjabb korosztályok sem tétlenkedtek, az U18-as gárda a községi ligában, az U12-es generáció pedig a Futball 7 nevű bajnokságban szerepelt.
A tornyosi egyesület felnőttcsapata, amely az egyik legfiatalabb együttesnek számít a bajnokságban, a rossz helyzetkihasználás miatt egy hazai döntetlennel kezdte az új idényt, utána azonban beindult a gépezet, Gubik Tibor tanítványai sorra aratták a gólzáporos győzelmeket, és az őszi szezon végén 11 győzelem, 2 döntetlen és 1 vereség volt a mérlegük. A bajnoki címet megcélzó tornyosiak hazai találkozóin potyogtak a gólok, a nézők az adai AFK elleni meccsen hat, az oroszlámosi Slavija és a Csóka ellen kilenc, míg a magyarkanizsai Potisje elleni Tisza menti derbin összesen tíz gólt láthattak. A piros-fehérek vidéki fellépésein sem volt hiány a találatokból, Homolyáék Szanádon és Majdányon is 5:2-es sikert arattak, Gyálán pedig négy góllal terhelték meg a hazaiak kapuját.
A 2. helyen áttelelő tornyosi gárda leggólerősebb játékosa az őszi idényben a mindössze 16 éves Rusák Áron volt, aki összesen tizenöt gólt szerzett, tizennégyet a bajnokságban és egyet a községi kupában. Az ifjú tehetség elmondása szerint jó őszi teljesítményét leginkább annak köszönheti, hogy már a tavalyi idényben is bizalmat kapott a felnőtteknél, és azok a mérkőzések nagyon hasznosnak bizonyultak számára, elsősorban tapasztalatszerzés szempontjából. Rajta kívül a tornyosiak támadószekciójában jól teljesített még Karácsonyi Zsolt is, az adorjáni Tiszában is megfordult csatár tízszer volt eredményes, míg Kaszás Kristóf nyolcszor, Homolya Miklós ötször vette be az ellenfelek kapuját. Az őszi zárófordulóban a Tornyos együttese Ókeresztúrról hozta el a három pontot, a 3:0-s vendégsikerrel záruló Jedinstvo–Tornyos bajnoki után Kis Bicskei Árpád, a tornyosi klub elnöke a következőképpen értékelte az őszi történéseket:
– Összességében elégedettek lehetünk a mutatott játékkal, bár az ősz folyamán volt egy-két olyan mérkőzésünk, melyeken gondjaink akadtak a helyzetkihasználással. Hátrányunk jelenleg négy pont a listavezető moholi Bácskával szemben, ennek ellenére a célunk változatlan, szeretnénk megnyerni a bajnokságot. A téli szünetben mindenképpen lesznek változások a keretben, a célunk elérésének érdekében ugyanis meg kell erősítenünk a csapatot, elsősorban a kapusposzton és a középpályán van szükségünk friss erőkre.
A tornyosi egyesület ifjúsági csapata a mindössze négy csapatot felvonultató Magyarkanizsa–Zenta–Ada Községi Ligában öt mérkőzést játszott az ősszel, melyeken Homolya Martinék mérlege 2 győzelem és 3 vereség volt. A tornyosi korosztályos csapatok szerepléséről Vajda Attila utánpótlásedző, a klub korábbi játékosa nyilatkozott:
– Az ificsapattal hosszú szünetet követően, tízéves kihagyás után vettünk részt valamilyen megmérettetésen. A községi ligában jelenleg sajnos csak négy együttes versenyez, melyek közül az adorjáni Tiszát kétszer is legyőztük, az éllovas Zenta gárdájától két szoros meccsen kikaptunk, míg az AFK ellen beleszaladtunk egy négygólos vereségbe. Az ifigárdánk nagyobb része 2002-es és 2004-es születésű játékosokból áll, így a fiúk még legalább két évig együtt játszhatnak. Az U12-es együttesünk a nyár folyamán lejátszotta első barátságos mérkőzéseit, az ősz már a Futball 7 nevű bajnokságban való bemutatkozás jegyében telt el. A tornarendszerben zajló versenysorozat utolsó őszi játéknapján a kicsiknek sikerült megszerezniük első pontjukat, miután 2:2-es döntetlent játszottak a szabadkai Spartacus lánycsapatával. Pozitív dolog, hogy a gyerekek kedvét a relatív eredménytelenség sem vette el, a csapat gerincét adó játékosok közül mindenki folytatja tovább, sőt nagy örömünkre újabb gyerekek is csatlakoztak hozzánk.
Tornyoson a legfiatalabbak, a 2010 után született gyerkőcök számára is vannak foglalkozások, így a sok nagy focicsatát megélt észak-bácskai településen továbbra is folyamatos az utánpótlás-nevelés, ami vidékünkön igazi kuriózumnak számít, és dicséri a labdarúgás ottani híveinek állhatatos és odaadó munkáját.
