Az allergiások fellélegezhetnek, ugyanis a hideg, csapadékos idő beköszöntével véget ért az allergiaszezon. A szabadkai Közegészségügyi Intézet Higiéniai és Környezetvédelmi Osztályának szakemberei január végétől, február elejétől novemberig figyelemmel kísérték a városban a pollenkoncentráció alakulását. Most, az allergiaszezon végén Tatjana Škorić okleveles biológussal, az Egészségvédelmi Intézet illetékes szakmunkatársával arról beszélgettünk, hogyan alakult a pollenkoncentráció az idei évben.
Tatjana Škorić (Fotó: Patyi Szilárd)
– Huszonhat növény pollenjét kísérjük figyelemmel az intézetben. Elmondható, hogy egy évben három időszak van, amikor a levegő pollenkoncentrációja eléri a maximumot. Az egyik tavasszal van, amikor a fák, nyáron amikor a fűfélék virágoznak, a harmadik pedig kora ősszel, amikor a különféle gyomnövények kezdenek el virágozni. Mindegyik időszakban virágzik néhány olyan növény, amely nagyon erős allergén. Elmondhatom, hogy mindegyik növény, amelynek követjük a pollenkoncentrációját, virágzási ideje meghaladta az utóbbi három év eredményeit. A mogyorófa és a nyírfa, amelyek igen erős allergének, pollenkoncentrációja idén túlszárnyalta eddigi maximumát. Az egyik legnagyobb pollenkoncentrációt áprilisban mértük, az eperfafélék virágzásának köszönhetően. Azonban az eperfák nem tartoznak az erős allergének közé. A platánfa viszont erős allergén, azonban rövid ideig virágzik, körülbelül két hétig, és idén a pollenkoncentrációja sem volt magasabb a korábbi évekhez képest. A fűfélék pollenkoncentrációja viszont nagyobb volt az utóbbi két évhez képest – ismertette az idei allergiaszezon legfőbb jellemzőit Tatjana Škorić.
A szakembertől azt is megkérdeztük, hogy az enyhe ősz, amelynek a múlt héten vetett véget egy hidegfront, hogyan hatott ki a pollenkoncentráció alakulására.
– A növények virágzási időszaka az enyhe idővel együtt vált hosszabbá. Konkrétan a parlagfű az idén tovább virágzott, és sokkal magasabb pollenkoncentrációt ért el, mint az utóbbi tíz évben. A szakirodalom azt tartja, hogy a globális felmelegedés és a légszennyezés kihat a növények hosszabb virágzási idejére, és a megemelkedett pollenmennyiségre. Hozzá kell tenni azonban azt is, hogy a növények virágzási idejét, a növények fiziológiai tulajdonságai és genetikája határozza meg. Így melegebb időben tovább tarthat a virágzási idő, de egy növény, amely októberben és novemberben virágzik, nem fog egészen decemberig virágozni – magyarázta Tatjana Škorić.
A biológus azt is elmondta, hogy az intézet épületének tetején található készülékkel mérik a növények pollenkoncentrációját, mintegy ötven kilométeres hatósugarú körben, valamint levegőmintákat is vesznek, amit laboratóriumi körülmények között elemeznek. Az elemzésekből napi és heti szintű jelentéseket készítenek.
– A begyűjtött adatainkat az allergiában szenvedő egyének a világhálón követhetik, sőt a betegeknek azt ajánlom, hogy kísérjék figyelemmel a pollenkoncentráció alakulását, ez is segíthet abban, hogy megszervezzék napjaikat. Mint tudjuk, amikor az allergén növény pollenkoncentrációja a legnagyobb, akkor az allergiás személynek az lenne a legjobb, ha ki se menne a szabadba – tanácsolta Tatjana Škorić.
Az allergiaszezon ideje alatt az aktuális pollenhelyzetről a polgárok a www. zjzs.org.rs és a www.subotica.rs honlapokon tájékozódhatnak.
