2024. április 26., péntek

Tűzkakasok és lánglovagok

Vajdaság élen jár az önkéntes tűzoltásban – Változott az egyesületek törvényi besorolása

Elavult felszereléssel, de továbbra is nagy lelkesedéssel veszik ki részüket a vajdasági települések önkéntes tűzoltói a tüzek oltásából. Az elmúlt száraz, aszályos hónapokban a hivatásos és az önkéntes lánglovagoknak egyaránt bőven akadt dolga a tűzkakassal. Az idei év megmutatta újfent, hogy a tűzkakast hergelő és elszabadító gyújtogatók tábora sajnos még mindig igen népes. Rengeteg dolga akadt a tűzoltóknak a tarló, bozót és erdőtüzekkel, amelyek több emberéletet és tetemes anyagi kárt okoztak. A gyújtogatók felelősségre vonása továbbra is várat magára.

Akcióban éjjel és nappal (Gergely József felvétele)

Akcióban éjjel és nappal (Gergely József felvétele)

Szerbiában 270 önkéntes tűzoltó testületet tartanak nyilván, ebből 220 a vajdasági. Ezek a számok önmagukért beszélnek. A honi körülményeink ismeretében óriási jelentőségű, hogy minden faluban még mindig akadnak lelkes önkéntesek, akik a saját testi épségüket is kockára téve, nem várva a hivatásosok megérkezését, szembeszállnak a pusztító tűzkakassal. Egyes önkéntes tűzoltóegyletek több mint száz éve alakultak, és ma is működnek.

A Tisza menti önkéntes tűzoltó egyesületek körében feltűnő közös tulajdonságaik között első helyen szerepel a felszerelés: a védőruha, a tűzoltó berendezések és a gépjárművek mértéktelen elhasználtsága. A vajdasági önkéntes tűzoltó egyesületek járműparkjának átlagéletkora 40 év. A négy évtizeden át leharcolt tűzoltó kocsikkal már bizonytalan eljutni a tűz helyszínére is. A padéi önkéntes tűzoltó egyesület teherautóját még a távoli 1957-ben gyártották, elmúlt hatvanéves.

A padéi Komáromi László, a Csókai Tűzoltó Szövetség elnöke elmondta, hogy a községben négy egyesület (Csóka, Feketetó, Hódegyháza, Padé) működik, de kritikus a pénzelésük. A községi 150 000 dináros évi támogatásából minimális tevékenységre futja csak. Gond továbbá az is, hogy a 15 padéi bevethető önkéntes tűzoltó munkaidőben nem hagyhatja el a munkahelyét, mert a munkaadója esetleg felmond. Ezt a kérdést is megnyugtatóan kellene rendezni.

Egyre nagyobb gond a hivatásos állomány leépítése is, Zentán például valamikor két tucat hivatásos alkalmazottja volt a tűzoltóságnak. Mára ez a szám hat főre, a negyedére apadt. Az önkéntesek munkájára tehát nagy szükség van. Amikor az önkéntes tűzoltók besegítenek például Zentán a napi ügyelet fenntartásába, óránként száz dináros órabért kapnak önkormányzati forrásból.

Az önkéntes tűzoltó egyesületek ingatlanjai, a tűzoltó otthonok a közelmúltig társadalmi tulajdonban voltak, az egyesületek szabadon rendelkeztek velük. Az önkormányzatok, például a nagykikindai község kiegyezett az állammal, hogy a szajáni önkéntes tűzoltó egyesület épülete kerüljön át önkormányzati tulajdonba. Hasonló „kisajátítások” zajlanak Vajdaság-szerte, aminek a megítélése változó. Néhány egyesületben zokon vették ezt a fajta „ingatlan-elkobzást,” mások a dolog előnyeit emelik ki. A tulajdonosváltásnak az lehet az előnye, hogy ha az önkéntes tűzoltó egyesület pályázni szeretne projektumai támogatására, akkor elegendő a községi vezetéshez fordulni, nincs szükség a fővárosi kormányhivatalok útvesztőjébe bolyongani. Az ingatlanokat az egyesületek továbbra is ugyanúgy használhatják.

A szajáni önkéntes tűzoltó egyesület tavaly ünnepelte fennállásának 105. évfordulóját. A szervezet vezetője, Szabó Nándor elmondta, hogy 30 bevethető felnőtt tagjuk van, és ugyanennyi diák. Rendszeresen járnak versenyekre és továbbképzésekre, vizsgázott tűzoltók. Az elmúlt hetekben tucatnyi tűzesetük volt a szajáni határban, a nagykikindai hivatásosokat segítették.

– A helyi közösségnek átadott éves tervünkkel pályázunk a támogatásra, amivel rendre el is számolunk. A tíz egyesületet tömörítő Nagykikindai Községi Tűzoltó Szövetségtől havonta tízezer dinárt kapunk a folyó kiadásokra. A helyi közösségtől és pályázati forrásból évente mintegy 600–700 ezer dinár folyik be a működési kiadásokra. A művelődési események helyszínéül is szolgál a termünk, konyhával is fel van szerelve, a polgároknak ki tudjuk adni. A város átvette az épületeinket, ami annyi gondot okoz csak, hogy most a község felé forgalmi adóstól el kell számolni a bevételt, ami drágítja a bérletet. A felszerelésünk kiöregedőben van, a ciszternáktól a kamionokig minden többszörösen nagykorú. Van két oxigénpalackunk, de a ruha és a többi felszerelés már megérett az alapos felújításra – mondta Szabó Nándor.

A BELÜGYHÖZ KERÜLNEK AZ ÖNKÉNTESEK

Az önkéntes tűzoltó testületek kizárólag önkéntességből, lelkesedésből nem működtethetőek. Ideje volt már törvényileg is rendezni az önkéntes tűzoltók helyzetét. Ha tűzoltás közben esetleg megsérül egy önkéntes, minimum olyan ellátás és támogatás illeti meg, mint a hivatásosokat. Májusban szerepelt közvitán az önkéntes tűzoltó egyesületek működését szabályozó törvénytervezet, amely a napokban törvényerőre emeltetett. Ezzel kapcsolatban kértünk tájékoztatót a Magyarkanizsai Községi Tűzoltó Szövetség brigádparancsnokától Bajtai Balázstól:

– Az önkéntes tűzoltók működése mindeddig meglehetősen esetleges volt. Az egyes önkormányzatokra volt bízva, hogy mekkora összeggel, milyen módon támogatja az egyesületek munkáját. A magyarkanizsai szövetség nyolc egyesületből áll. A község tizenhárom települése nyolc helyi közösséget alkot, és mindegyikben aktívak az önkéntes tűzoltók. Szükség is van rájuk, hiszen nem várható el, hogy például Magyarkanizsáról egy oromi tűzesethez percek alatt kiérjenek a hivatásosok.

A nyolc egyesületben 400 önkéntest tartunk nyilván, beleértve a diáktűzoltókat is. Örvendetes, hogy a tűzoltóversenyeken sok gyerek szerepel, már kis korukban elsajátítják az alapokat. Csak Oromon hetven gyerekkel dolgoznak az egyesületben.

Egy hete fogadták el az önkéntes tűzoltó egyesületek munkáját szabályozó új törvényt. Lényeges változásnak számít, hogy az önkéntes tűzoltó egyesületek ezentúl a belügyminisztérium kötelékébe tartoznak. Kötelezik az önkéntes tűzoltó egyesületeket, hogy operatív egységeket alakítsanak, bár eddig is léteztek, de nem a belügy ellenőrzése alatt. Készül a részletes működési szabályzat, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie az önkéntes tűzoltó egyesületeknek és az operatív egységeiknek. Az előírt kiképzéseken kell részt venni.

Sajnos a szabályzatba olyan kitétel is bekerült, hogy amennyiben a belügyminisztérium ellenőrzése alkalmával megállapítják, hogy az egyesület, az operatív egység nem felel meg a működési előírásoknak, akkor azt az egyesületet a belügyminisztérium nyolc napon belül megszüntetheti. Nem lenne fair dolog egy több mint százéves egyesületet egyik napról a másikra felszámolni. Bízunk benne, hogy mind a nyolc községi önkéntes tűzoltó egyesületünk meg tud majd felelni a belügyminisztérium elvárásainak.

Mi, önkéntesek, nem pénzért dolgozunk, pusztán lelkesedésből. Eddig minden község saját lehetőségei alapján támogatta a tűzoltó egyesületeket. Az önkormányzat a Magyarkanizsai Községi Tűzoltó Szövetségnek évente működési költségre 2,8 millió dinárt folyósít. A követelmények, az önkéntes tűzoltó egyesületekkel szemben támasztott elvárások növekednek, illene, hogy a támogatások is ennek aranyában emelkedjenek.

Kedden volt a Szerbiai Tűzoltó Szövetség évi közgyűlése, amelyen a belügyminiszter segédje az új törvény kapcsán a pénzelés módjára is kitért. A katasztrófavédelmi szektor pénzeszközeiből fogják támogatni az önkéntes tűzoltó egyesületeket, amelyhez a kormány is hozzájárul. A katasztrófavédelemről szóló törvényben szerepel, hogy az önkormányzatok kötelesek finanszírozni a községi önkéntes tűzoltó egyesületek munkáját, a tartomány pedig a Vajdasági Tűzoltó Szövetség tevékenységét – mondta Bajtai Balázs.

DÉLVIDÉKI ÖNKÉNTES TŰZOLTÓ HÁLÓZAT

Négy éve a Magyar Tűzoltó Szövetségtől (MTSZ) kezdeményezésére megalakult a délvidéki önkéntes tűzoltó hálózat Horgoson, amelyhez eddig már 44 vajdasági önkéntes tűzoltó egyesület csatlakozott, ami közel 3000 önkéntes tűzoltót jelent. E határon túli szerveződési formát már Erdélyben, Kárpátalján és Felvidéken is létrehozták.

A délvidéki önkéntes tűzoltó hálózat fő tevékenysége az önkéntesek szakmai továbbképzésére irányul. Minden évben más-más településen szervezik meg a képzést. Legutóbb például Csantavéren volt vegyi tüzek oltása témában elméleti és gyakorlati képzés magyarországi előadókkal. A magyar szövetségtől kisebb adományok is érkeztek Vajdaságba, használt felszerelés: sisakok, csizmák és gyakorlóruhák. Nagyobb adományokat, műszaki felszerelést nehéz lenne áthozni a határon, az erdélyi egyesületek például már kaptak tűzoltó autót is a Magyar Tűzoltó Szövetségtől.

Az MTSZ indította kezdeményezés nem csak azért nagy jelentőségű, mert a bajok és gondok nem ismernek határokat, hanem azért is, mert a hálózat révén egy tető alá hozott önkéntes tűzoltó egyesületek saját fejlődésük és fejlesztésük érdekében, közös projektumok kidolgozásával, sikeresebben pályázhatnak a 2020-ig elérhető uniós pénzforrásokra.

******

A tüzet okádó tűzkakas egy mitológiai sárkány, amelynek sárkányteste, kakas feje és kakaslába van. Nyelve és farka nyíl alakú. Érzékeny lelkű „lény”. Egyes történetek szerint, ha megbántják vagy felidegesítik, akkor a tűzkakas házakat gyújt fel.

Nyitókép: Akcióban éjjel és nappal (Gergely József felvétele)