A szakértők szerint 29 bank túl sok egy olyan országban, ahol évente 37 milliárd eurónál kevesebb a bruttó hazai össztermék (GDP). Korábban a külföldi bankok vásárolták meg a hazaiakat, míg a külhoni tulajdonban lévő bankokat legújabban a hazai üzletemberek kaparintják meg, tette közzé a Beta hírügynökség.
A felvásárlók sorában Miodrag Kostić tette meg az első lépést, amikor az AIK Bank százszázalékos tulajdonosa lett, amely idővel átvette az Alfa Bankot. Az elmúlt évben az AIK Bank nettó 118 millió eurós nyereségével az első helyen szerepel Szerbiában, a mintegy félmilliárd értékű tőkét illetően pedig a negyedik, a csaknem 1,8 milliárd eurós értékű jóváhagyott hitelek tekintetében pedig a hatodik helyen áll a hazai bankok között. A maribori Nova Kreditna Banka szerbiai fiókjait pedig Andrej Jovanović és Bojan Milanović vásárolták meg, majd nevét Direkt Bankra változtatták, ezt követően pedig felvásárolták a Piraeus és a Findomestic bankokat is.
Mintegy két évtizeddel ezelőtt több mint 80 bank működött Szerbiában, s szinte mindegyikük hazai tőkével rendelkezett. 2004-ben a számuk 47-re csökkent.
Szakmai körökben megegyezik a vélemény arról, hogy folytatódni fog a hazai bankpiac konszolidációja, hiszen a kevesebb mint egy-két százalékos piaci részesedéssel rendelkező bankok nehezen tudnak majd megmaradni a mezőnyben. Jelenleg 14 olyan bank van, amelynek piaci részesedése kisebb 1,5 százaléknál.
A hazai piac hat legerősebb bankja jelenleg az Intesa, a Kommerciális, az Unicredit, a Société Générale, a Raiffeisen és az AIK Bank, amelyeknek 62,2 százalékos az összhitelállományban való részesedése.
Siniša Mali pénzügyminiszter nemrégiben bejelentette, hogy az állam az év végéig el fogja adni a Jubmes Bankban és a Kommerciális Bankban lévő részesedését. Ezenkívül a Szerb Bank stratégiája is készülőben van. A közvélemény hónapok óta azt találgatja, ki fogja megvenni a Société Générale Bank szerbiai bankfiókjait, mivel e franciaországi csoport a horvát piacról már visszavonult.
A szakértők megkérdőjelezik a lehetőséget, miszerint hosszú távon fennmaradhat tíz olyan kisebb bank, amelynek piaci részesedése kevesebb mint 0,4 százalék. Sőt legtöbbjük tavaly veszteséggel zárta az évet.
A hazai piacon jelenlévő alacsony koncentráció szintén közrejátszik mindebben. Horvátországban a négy legnagyobb bank az eszközállomány csaknem 70 százalékát birtokolja, míg Szerbiában a négy legnagyobb pénzintézmény az összhitel 47 százalékát hagyta jóvá. Ivan Nikolić, a Szerb Nemzeti Bank vezetőségi tanácsának a tagja úgy véli, hogy szükség mutatkozik a hazai bankok konszolidációjára. Nikolić a Betának adott nyilatkozatában elmondta, hogy a konszolidáció növelheti a bankok teljesítményét és fokozhatja a pénzintézmények közötti versenyt, amely az ügyfelek számára is előnyös lehet, mivel kedvezőbbek lennének a hitelek. Hozzátette, hogy nem lát problémát abban, hogy a bankokat hazai befektetők vásárolják fel, a korábbi tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a külföldi tulajdonosok nem jártak mindig sikerrel.
A hat legnagyobb bank között csupán kettő, az AIK és a Kommerciális Bank rendelkezik hazai tőkével. Az utóbbira azonban vásárló kerestetik.
