Miközben a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség az UEFA-val karöltve újabb és újabb botrányokba keveredik, nem csitulnak a pletykák és a találgatások az állítólagos európai szuperligával kapcsolatban. A német Der Spiegel és a European Investigative Collaborative oknyomozó portál írt az esetről, miszerint a FIFA jelenlegi elnöke, Gianni Infantino még az Európai Labdarúgó-szövetség elnökeként kenőpénzt fogadott el a Manchester City és a PSG klubvezetőségétől, hogy mentesüljenek a szigorított pénzügyi szabályok alól. Az említett fair play törvény még 2012-ben került bevezetésre, hogy gátat szabjon a topcsapatokhoz érkező átláthatatlan orosz és arab milliárdoknak. Egy évvel később az UEFA el is indította az eljárást kilenc együttes ellen, melyből végül heten (köztük a katari állami tulajdonban lévő PSG is) 60 millió eurós büntetést kaptak. A közönség így láthatott egy viszonylag komoly szankciót, a háttérben azonban a párizsiak elnöke, Nasszer al-Helaifi és Haldun al-Mubarak, a City emirátusi vezetője a markukba nevethettek.
Az egész botrány kirobbantója egy anonim futballőrült, aki Football Leaks néven hozott létre egy platformot, amely az európai klubokat vizsgálja, s 2016-ban a Spiegellel együttműködve egy európai szuperliga felállításával kapcsolatos levelezést fülelt le. A jelenlegi olajmágnásokkal és orosz oligarchákkal teletűzdelt híreszteléseket háttérbe szorítva újra ezen különleges bajnokság híre vetődött fel. A más sportágakban (amerikai futball, kosárlabda) már megszokott felállás 16 csapatot sűrítene egy osztályba (Chelsea, Arsenal, Manchester City, Liverpool, Manchester United, Real Madrid, Barcelona, Bayern München, PSG, Milan, Juventus, Atlético Madrid, Marseille, Roma, Internazionale, Dortmund), a csoportkör után pedig egyenes kieséses formában folyatódna a versenyfutás. A kérdés azonban jogosan vetődhet fel jelen körülmények között: mégis mi szükség erre? A szuperligáról szintén a Der Spiegel szerzett infókat, melyek közül sok ugyan még tisztázatlan, de hivatalos helyről még nem érkezett cáfolat sem. A befektetőket illetően amerikai, kínai és európai cégeket is emlegetnek, a lebonyolításnál még az is előfordulhat, hogy a részt vevő gárdák kiszállnának saját hazájuk nemzeti bajnokságából, a mérkőzéseket pedig a világ szinte összes kontinensén megrendeznék. Az igazán nagy érdekesség, hogy mindezt az ötletet az UEFA és mostani első embere, Aleksander Čeferin nem támogatja (egyértelmű ellenzés sem lett megfogalmazva), a 2008-ban életre hívott Európai Klubszövetség (ECA) Karl-Heinz Rumennigével az élen azonban nem zárta ki egy ilyen sorozat ötletét. Amennyiben az ECA sikerrel maga mellé állítja Čeferint, akkor alapjaiban bolygathatja fel az egyetemes futballvilág egyébként sem zavartalan vizét, s a FIFA döntéshelyzetbe kényszerülhet. A helyzetről sokat elárul, hogy az említett topklubok vezetőedzői, Pep Guardiola és Ernesto Valverde is inkább negatívan vélekedett az ötletről, mintsem pozitívan. „Érdekes az európai szuperliga ötlete, de mi lenne a nemzeti bajnokságokkal és a már meglévő európai kupasorozatokkal? Milyen lenne a Bundesliga Bayern München nélkül vagy a spanyol bajnokság egy Real Madrid vagy egy Barcelona nélkül? Olvastam pár dolgot a tervekről, de pontos információim nincsenek” – nyilatkozta Guardiola.
És végül, de nem utolsósorban, mi lesz velünk, egyszerű szurkolókkal? Mi garantálja számunkra azt, hogy a kiválasztott csapatok hétről hétre parádés meccseket játszanak majd, sok góllal és helyzettel, szebbnél szebb megmozdulásokkal tarkítva? Mi lesz akkor, ha teljes unalomba fulladnak a párharcok, mint oly sokszor a topbajnokságokban? És mikor látunk majd olyan csodákat, mint a Porto 2004-es Bajnokok Ligája-diadala, vagy mikor adja vissza nekünk a hitet a Leicester City, amely a semmiből előugorva megcsinálta a lehetetlent, és meggyőzött bennünket arról, hogy mi, a „majdnem befutottak”, a pálya szélén figyelők, az amatőrök, akik csak álmodoztak arról, hogy Messi és Ronaldo közelébe érjenek, hirtelen történelmi tettet hajthatunk végre. Reméljük, hogy ezúttal nem a pénz, hanem a józan ész dönt majd…
