A paksi atomerőmű nukleáris biztonságát és működését nem veszélyezteti a Duna vízállása, hiszen a szükséges vízmennyiség sokszorosa folyik a mederben a legalacsonyabb vízszintnél is – mondta az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának keddi ülésén.
Fichtinger Gyula ismertette, a Duna vízhozama az idei legszárazabb nyári hetekben másodpercenként 200-300 köbméter volt, miközben a biztonsági rendszer szükséglete 10 köbméter másodpercenként. A szükséges vízmennyiség bármekkora vízállásnál biztosítható, a szivattyús átemelés nem jelent műszaki kihívást – tette hozzá.
A paksi erőműben legutóbb 2012-ben történt olyan súlyú esemény, amely a Nemzetközi Nukleáris Eseményskála (INES, International Nuclear Event Scale) alapján értékelhető volt – közölte a főigazgató. Mint mondta, az OAH-hoz bejelentett atomerőművi esetek száma sem mutat változást, tavaly és tavalyelőtt is 17-17 jelentésköteles esemény történt Pakson, az idén október végéig 15. A védelmi rendszer legfontosabb elemének, a reaktorban folyó láncreakciókat leállító üzemzavari védelemnek az idén, tavaly és tavalyelőtt is egyszer kellett beavatkoznia – tette hozzá.
„A Dunán még minimális vízhozamnál is kellő mennyiségű víz érkezik, és a minimális vízszint körüli állapotnál is elég tartalék áll rendelkezésre ahhoz, hogy a paksi atomerőművet hűteni lehessen” – mondta Aszódi Attila, az atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár kedden Budapesten, a Portfolio Energy Investment Forum 2018 elnevezésű konferencián.
Hozzátette: az eredeti terveknek megfelelően, a két új blokk szivattyútelepét a jelenleginél csaknem két méterrel mélyebbre telepítik majd, ami további tartalék ahhoz, hogy az erőmű biztonsággal hozzáférjen a hűtéshez szükséges vízhez.
A beruházás környezetvédelmi engedélye a jogszabályokkal összhangban rögzíti a Duna hőmérsékletével, illetve az atomerőmű által okozott hőterheléssel kapcsolatos feltételeket, amelyeket be kell tartani az új blokkok tervezése és üzemeltetése során – hangsúlyozta Aszódi Attila.
Az államtitkár előadásában kitért arra, hogy az Európai Unió Bíróságának határozata szerint az Egyesült Királyság támogatást nyújthat a Hinkley Point C atomerőmű építéséhez, ezzel a testület jóváhagyta az Európai Bizottság korábbi határozatát, és elutasította Ausztria keresetét.
Aszódi Attila kiemelte: az európai bíróság szerint atomerőművet építeni olyan beruházás, amely az európai villamosenergia-infrastruktúrát fejleszti, és javítja az ellátás biztonságát, így fontos közös cél. A testület kimondta, hogy a tagállamoknak joguk van a különböző energiaforrások közül választani, erről maguk dönthetnek. A bíróság azt is megállapította, mivel az atomerőművek folyamatosan képesek áramot termelni, így nem válthatók ki az időjárásfüggő megújuló bázisú erőművekkel – tette hozzá.
A Paks II. beruházásra megadott európai bizottsági jóváhagyást szintén megtámadta Ausztria az Európai Bíróságon. Az államtitkár szerint a brit és a magyar helyzet nagyon hasonló, ezért bízik abban, hogy a bíróság a paksi erőmű esetében is európai bizottsági döntés mellett foglal állást.
Aszódi Attila elmondása szerint az eljárás nem késlelteti a Paks II. beruházást.
