Nem dőlnek tovább a székesegyház tornyai

Elvégezték a szabadkai Szent Teréz-székesegyház talajerősítő munkálatait – A tervek szerint 2019 végére befejezik a teljes felújítását

Patyi Szilárd

2018. november 4., 08:27 >> 2018. november 4., 09:27

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Befejezték a szabadkai Szent Teréz-székesegyház talajmegerősítő munkálatait, amelynek köszönhetően sikerült megakadályozniuk, hogy tovább repedjen a műemlékvédelem alatt álló épület. A talajerősítő munkálatok után most az évtizedek óta látható repedéseket kívánják eltávolítani a templom homlokzatáról. A tervek szerint a székesegyház teljes felújítása 2019 végén fejeződik be. A munkálatok összköltsége meghaladja a 100 millió dinárt.

A kivitelezés során számos nehézségbe ütköztek a kivitelezők, amelyről Paskó Csaba atya, a Magyar Nemzeti Tanács intézőbizottságának egyházakért felelős tagja mesélt lapunknak:

A legújabb beavatkozásnak köszönhetően abbamaradt a székesegyház mozgása (Gergely Árpád felvétele)

A legújabb beavatkozásnak köszönhetően abbamaradt a székesegyház mozgása (Gergely Árpád felvétele)

– Az első fázis, ami az elektromos hálózat és a belső rész felújítását jelentette, sikeresen lezárult, és az átadás is megtörtént. A második fázisban voltak fennakadások, amelyeket nem lehetett előre látni, hiszen  nagyon rossz minőségű talajra épült óriási konstrukcióról van szó. A munkálatokat nehezítette az is, hogy az építkezési napló, amely a XVIII. század végén keletkezett, amikor a székesegyházat építették, nem maradt meg az utókor számára. Lehet, hogy el sem készült, de ezt nehezen tudjuk elképzelni. Inkább arról van szó, hogy az állandó határmódosítás folyamán a levéltári anyagok, dokumentációk elvesztek. Amikor viszont feltárták a tornyokat, akkor látták azt például, hogy nagyon kicsi, alig két méter mély alapokra van építve egy monstrum, két többtonnás toronnyal. Ma például egy családi házat is több, mint egy méter mély alapra építenek fel. A mérnökök azt feltételezik, hogy amikor elkezdték a templomot építeni, valószínűleg több pénzt kaptak, mint amennyire számítottak, és ezért talán magasabb tornyokat építettek, mint amihez méretezték az alapokat. Erre azonban konkrét adatok nincsenek, de az tény, hogy rossz minőségű talajra óriási konstrukció épült fel. Ezek a tornyok, a harangozás és az időjárás viszontagságai következtében, mozgást végeznek. Ezt nagyon nehéz elképzelni, de az ilyen építmények bizonyos mozgást végeznek. Ennek következtében keletkezett a templom homlokzatán egy óriási repedés. Már az 1800-as években a Domus Historicusban, a ház naplójában írnak arról, hogy a homlokzaton megjelent egy repedés. Ezeket a repedéseket mindig megpróbálták eltüntetni. Legutóbb az 1970-es években volt egy külső tatarozás, de a repedéseket nem lehetett soha úgy elhárítani, hogy ne jelenjenek meg újra.

Paskó Csaba atya (Patyi Szilárd felvétele)

Paskó Csaba atya (Patyi Szilárd felvétele)

Paskó Csaba elmondta, hogy a székesegyház repedéseit csak úgy lehet eltávolítani, ha megerősítik előtte a talajt, ez a felújítás második fázisa, ami nemrég fejeződött be. A felújítás összesen három fázisból áll.

– Amint említettem, az első fázis befejeződött, és jó hír, hogy a második fázisnak, amely hosszú ideig elhúzódott, szintén vége. Most a harmadik fázis kezdődik el, a tornyok összekötése, a külső burkolat és a homlokzat felújítása. A második fázis során poliuretán alapú műgyantával erősítették meg a talajt, és ezzel sikerült megállítani a tornyok mozgását. Ez három szabadkai mérnöknek, Petar Santračnak, Slobodan Grkovićnak és Daniel Kukarasnak, valamint az Aba Innovator amerikai–német–magyar cég szerbiai képviseletének volt köszönhető, akik eddig több, mint kétezer ilyen beavatkozást végeztek – magyarázta Paskó Csaba.

A munkálatokkal kapcsolatban megkerestük a kivitelező céget, a szabadkai Yumol vállalatot, ahol Fehér Andrea építőmérnök, a munkálatok vezetője mesélt a második fázis munkálatairól:

Fehér Andrea (Patyi Szilárd felvétele)

Fehér Andrea (Patyi Szilárd felvétele)

– A munkálatokat július 26-án befejeztük. Megerősítettük a talajt. A munkálatok után talajvizsgálatokat és méréseket végeztünk el. A süllyedést és az épület mozgását vizsgáltuk, amelynek az volt a célja, hogy igazoljuk a munkánk hatékonyságát. A tervezők megkapták az új, megerősített talajnak az adatait. Ez alapján készülnek el a további munkálatok tervei, amelyben meghatározzák, hogy a felújítást milyen ütemben és mi módon kell elvégezni. Ehhez most megvannak az alap adatok. Ezután a homlokzat felújítása következik, valamint ablakcserét kell elvégezni. Erre nemrégiben írtuk alá a szerződést. Ezeket a munkálatokat az év végéig szeretnénk befejezni. Ez persze az időjárástól függ, mert vakolásról van szó. A következő fázisban kerül sor a templom megerősítésére is, aminek a mikéntje még nem tisztázott, mert a tervezők még dolgoznak azon, hogy a legjobb megoldást papírra vessék. Ezt a következő évben szeretnék megvalósítani, és a templom teljes felújítását 2019 végére szeretnék befejezni.

A székesegyház belsejében is elvégezték a talajerősítő munkálatokat (Patyi Szilárd felvétele)

A székesegyház belsejében is elvégezték a talajerősítő munkálatokat (Patyi Szilárd felvétele)

Ilyen vascsövekkel juttatták a talajba a műgyantát (Patyi Szilárd felvétele)

Ilyen vascsövekkel juttatták a talajba a műgyantát (Patyi Szilárd felvétele)

Fehér Andrea elmondta, hogy a műgyantával történő talajmegerősítést tudomása szerint először alkalmazták Szerbiában, de ez a tény nem okozott problémát a Yumol szakembereinek.

– A csapat, amelyik a talaj megerősítését végezte, húszéves munkatapasztalattal rendelkezik. Kihívást csak az jelentett, hogy tíz méter mélyen végezték a fúrásokat és a műgyanta talajba juttatását. Itt egyszer-kétszer előfordult, hogy a lyukak beomlottak és újra kellett fúrni azokat. Ezenkívül más meglepetés nem volt a munkálatok során. Itt öt centi széles lyukakat kell elképzelni, a beomlásnál pedig egy bögrényi homokot kellett eltávolítani. Maga az épület műemlékvédelem alatt áll, ezért a műemlékvédelemtől mindig jelen volt egy kinevezett ellenőr, és a beruházótól egy mérnök, és a kivitelezők részéről is jelen voltak szakemberek – magyarázta Fehér Andrea.

Bár a munkálatok még nem fejeződtek be, a székesegyház állapota már most sokkal jobb, mint amilyen a felújítás előtt volt.

– A székesegyházat a Szabadkai Egyházmegye mindig is fontos és kiemelt épületnek tartotta, és anyagi lehetőségeihez mérten nagyon szépen karban tartotta. Itt ki kell emelni a székesegyház plébánosát, Stjepan Beretić atyát, aki az elmúlt közel harminc esztendőben szívén és lelkén viselte az épület sorsát.

Tizenhárom éve vagyok a szabadkai székesegyház karnagya, így emlékszem azokra az időkre, amikor nagy hangversenyeink voltak, amelyeket a televízió is közvetített. Ezekre a közvetítésekre belső világítást kellett biztosítani, és nem volt lehetőség a székesegyház belső hálózatára rácsatlakozni. Sőt volt olyan, hogy bérmálkozást közvetített az Újvidéki Televízió, és bizony szentmise közben leégett egy csomó főkapcsoló, és a szentmise majdnem sötétben fejeződött be. Akkor már láttuk és tudtuk, hogy a székesegyház belső világítása és hálózata annyira elavult, hogy le kell cserélni. Erre nem volt lehetősége az egyháznak.

A felújításnak hála a XXI. század követelményei állnak rendelkezésünkre, mint reflektorok, LED lámpák, amelyek hússzor-harmincszor nagyobb fénykapacitást biztosítanak a székesegyháznak, mint korábban. Ennek köszönhetően olyan részei, zegzugai vannak megvilágítva, mint a kupolákban a csodálatos freskók, amelyek most már a legapróbb részletekig szemmel láthatóak. Ez az idelátogatóknak és a hívőknek egyaránt növeli a székesegyházban töltött idő élvezeti értékét, mert nem félhomályban látják a fenti kupolát, hiszen az ablakokon beszűrődő fény  édeskevés. Mondhatjuk, hogy a székesegyház fényárban úszik – fogalmazott Paskó atya.

Paskó Csaba mindehhez még hozzátette, hogy a Magyar Nemzeti Tanácsnak is fontos szerepe volt abban, hogy egy ilyen nagy horderejű felújítási munka, amelynek összköltsége meg fogja haladnia a 100 millió dinárt, elkezdődhetett, és már két fázisa sikeresen lezárulhatott.

– A Magyar Nemzeti Tanácsnak közvetítő szerepe van a magyar állam és az itteni püspökség között. A magyar nemzetpolitikának az az elsődleges és legfontosabb célja, hogy az itt élő magyar közösséget, a magyar katolikusokat, a magyar keresztényeket támogassa. A székesegyház egy szimbolikus épület, egy olyan épület, amely a Szabadkai Egyházmegye egyik első temploma, 1968-tól pedig püspöki székhelyű temploma. Ezért a magyar állam, a magyar nemzetpolitika Kárpát-medencei magyarságban gondolkodva fontosnak tartja azokat az épületeket, legyen az egy székesegyház, templom vagy bármi más, ami az itteni magyarság megőrzését, a keresztény értékrend fontosságát hangsúlyozza. Azt hiszem, ez volt az elsődleges és legfontosabb gondolat. A nemzeti tanácsoknak pedig az a feladatuk, hogy az itteni kisebbségeket képviseljék. Tehát a magyar állam is elsősorban az MNT-t keresi meg, és rajta keresztül jut el azokra a helyekre, amelyek a Délvidék számára fontosak – mutatott rá Paskó Csaba.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége