Évtizedekkel ezelőtt még hajastul, azaz csuhéban szedték a kukoricát, hogy azután hűvös őszi estéken móvában, vagyis kalákában otthon megfosszák és góréba rakják.
A törökfalui Vándorcsapat (Fodor István felvétele)
Azután elterjedt a száron tisztítás, majd megjelentek a csőtörők, őket pedig a morzsoló kombájnok követték. Így jutottunk el odáig, hogy az aratóünnepek hagyományos kaszálását követően a kukoricatörés is hagyományőrző rendezvénnyé vált.
Másfél évtizeddel ezelőtt vidékünkön Ősz Szabó Imre szervezte meg Fölsőhegyen a kukorica betakarítására épült első rendezvényt, majd néhány év alatt elterjedt Vajdaság számos településére. Vasárnap Gergely Gyula kukoricatábláján Ősz Szabó Ferenc szervezői közreműködésével tartottak Fölsőhegyen kukoricatörő versenyt, amelyre 8 csapat érkezett Feketetóról, Törökfaluból, Zentáról, Orompartról, Kúláról és Zentagunarasról. Sietniük nem kellett a munkával, mert a zsűri a gyorsaságot nem értékelte, csak a minőséget.
Első helyre Orompart került, második a törökfalui Vándorcsapat, a harmadik pedig az Öreg Kakas Két Tyúkkal nevet viselő zentai csapat lett. A reggelik bemutatóját szintén értékelték, ebben a versenyben a Vándorcsapat érdemelte ki az első helyet, a két második pedig az Öreg Kakas és Orompart csapata lett.
