A 2017 és 2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló határozati javaslat tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden. A vitát Áder János felszólalása vezette be.
„Nincs jobb- vagy baloldali, nincs kormánypárti vagy ellenzéki klímaváltozás” – mondta Áder János államfő a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia parlamenti vitáját megnyitó felszólalásában.
Áder János megnyitó felszólalását tartja (fotó: MTI)
A köztársasági elnök rámutatott: Magyarországnak ma az oka és a lehetősége is megvan arra, hogy egy bátor, nagyra törő, ambiciózus klímastratégiát valósítson meg. Az államfő felhívta a figyelmet, hogy a magyar törvényhozás egy olyan indítvány vitáját kezdi meg, amely nemzedékeken átívelő kérdéseket érint, így arról közös nemzeti álláspontot kell kialakítani.
Áder János a veszélyeket nemcsak az elmúlt nyár melegrekordjaival, erdőtüzeivel és súlyos aszályaival érzékeltette. Hangsúlyozta azt is, hogy az emberi tevékenység következtében húszszor olyan gyors a felmelegedés, mint a Föld történetében bármikor.
„Ma már nem az a kérdés, hogyan mentsük meg a Földet, hanem az: hogyan mentsük meg az emberi civilizációt” – mondta.
Kijelentette: ha nem változtatunk, az évszázad végén már nem lesz visszaút, a Föld jelentős része kietlen pusztasággá válik.
Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a Kárpát-medence a klímaváltozás szempontjából Európa egyik legsérülékenyebb területe, ezért az országnak jó oka van egy ambiciózus klímastratégia megalkotására.
Az államfő idézte Ferenc pápát, aki szerint „nincs vesztenivaló időnk. A Földet édenkertként kaptuk a Teremtőtől. A jövő generációnak ne vad pusztaságként adjuk tovább”. Áder János beszédét azzal zárta, önmagunkat kell megmenteni, gyermekeink és unokáink jövőjét, de helyes döntéssel édenkertet adhatunk tovább.
Az országgyűlési határozati javaslatot előterjesztő innovációs és technológiai miniszter szerint a második nemzeti éghajlatváltozási stratégia megvalósításával Magyarország 2030-ra végleg olyan pályára állhat, amely fenntartható, az éghajlatváltozás negatív hatásaival szemben ellenálló jövőt biztosít.
Palkovics László közölte, a stratégia hozzájárul a Kárpát-medence életfeltételeinek, a vízkészleteknek, a termőföldeknek, az erdőknek és a változatos élővilágnak a tartós megóvásához. Ez nemzetstratégiai érdek – rögzítette.
Elmondta, a stratégia átfogó, tematikus és specifikus célokat tartalmaz. A stratégiában foglalt célok teljesítése érdekében három évre szóló cselekvési tervet készítenek majd – közölte. A stratégiában szerepel az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését szolgáló „dekarbonizációs útiterv” és az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodást elősegítő nemzeti alkalmazkodási stratégia is.
Az ellenzéki pártok vezérszónokai a kormányt bírálták felszólalásaikban. Kepli Lajos (Jobbik) azzal kezdte felszólalását, hogy minden stratégia annyit ér, amennyit abból megvalósítanak. A kormányzat azonban majdnem pontosan az ellenkezőjét cselekszi annak, mint amiről Áder János beszélt felszólalása során – közölte. A szocialista párt vezérszónoka szerint „az Orbán-kormánynak egyáltalán nem fontos a jövő”. Gurmai Zita arról beszélt: miközben a kabinet a bevándorlással riogat, semmit nem tesz, tétlenkedik a valódi veszélyt jelentő éghajlatváltozás ügyében. Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka szerint olyan a tárgyalt előterjesztés, mintha a kormányzat számára 2014-ben megállt volna az idő, hiszen addigi, az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásának csökkenést mutató adatokkal számol az anyagban. Ezzel azt állította szembe, hogy 2015 óta átlagban évi 5,6 százalékkal nő a kibocsátás, miközben a GDP csak 2-4 százalékkal, ami a hatékonyság csökkenését jelenti.
