Sebestyén Aba, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház színművésze és a Yorick Stúdió vezetője Szép Ernő műve alapján a Lila ákác című előadást állította színpadra. A bemutató pénteken volt, a közönség legközelebb október 23-án tekintheti meg az előadást.
A produkció szereplői Pálfi Ervin, Pámer Csilla, Csernik Árpád, Kalmár Zsuzsa, Mezei Zoltán, Körmöci Petronella, Hajdú Tamás, Baráth Attila, Fülöp Tímea, Sziráczky Katalin, Szilágyi Nándor, valamint ifj. Kucsera Géza. A díszlet- és jelmeztervező Kupás Anna, a zenei munkatárs ifj. Kucsera Géza, a dramaturg pedig Brestyánszki Boros Rozália.
Sebestyén Abával folytatott beszélgetésünk első részét hétvégi számunkban közöltük. Ám nemcsak a Lila ákácról, hanem egyéb színházi munkáiról és a boldogságról is faggattuk a színművész/rendezőt.
Hol rendezett mostanában?
– A budapesti Thália Színházban, valamint a marosvásárhelyi Nemzeti Színházban, ahol Sütő András Egy lócsiszár virágvasárnapját rendeztem. Ez is egy magyar darab, amellyel izgalmas volt dolgozni. Ezzel is kérdéseket tettünk fel, egyebek közt, hogy mit jelent számunkra a lócsiszárság.
Szabadka után hol rendez?
– Egy hónap múlva a budapesti Radnóti Színházban, ahol szintén egy kortárs magyar szerző, Székely Csaba barátom Tíz című darabját viszem színre, amely a tízparancsolatról szól.
Ennyi rendezői munka mellett mennyi ideje marad a színészetre?
– Sajnos egyre kevesebb, de azon vagyok, hogy ezt a kettőt egyensúlyba hozzam, mert bevallom őszintén, hiányzik a színészet.
Visszatérve a boldogsághoz, a feleségével négy lányuk van. Ugyanakkor sokfelé rendez. Hogy sikerül közben családi életet is élni?
– Elhoztam őket Szabadkára, itt vannak egy hete, ismerkednek a várossal, a történelmével, az építészetével, az emberekkel. Másik közegbe kerültek, de szerintem ez jót tesz, hogy ilyen szempontból is fejlődjenek, nyitottak legyenek. Próbálom a külföldi rendezéseim során megszervezni, hogy legalább egy kis időt együtt töltsünk.
Mi történik mostanában a Yorick Stúdióban?
– Nemrég egy újabb projektumhoz fogtunk, kortárs költők verseit zenésítettük meg. Egyebek közt Szabó T. Anna, Kovács András Ferenc, Demény Péter, nem utolsósorban pedig színész, zenész, költő barátom, Pálfi Ervin verseit is. Ezután egy nagy koncertet tartottunk augusztusban, de majd kiadunk egy albumot is. Ezzel párhuzamosan foglalkozunk egy évek óta tartó másik projektünkkel is, amely során román és magyar kortárs drámákat viszünk színre, ezáltal is kezdeményezve a kulturális párbeszédet a két nép között. Mi, kisebbségben élő magyarok, fontosnak tartjuk, hogy a kultúránk által nyissunk a többség felé, és ezáltal erősítsük önmagunkat.
