2021. szeptember 22., szerda

A szórványban élők nyomában

Több magyar nyelvű média is kapott támogatást a nemzeti kisebbségi alapból

A múlt évben újraindított nemzeti kisebbségi alapból az idén 21,8 millió dinárt 77 média között osztották szét. A támogatásról szóló szerződés ünnepélyes aláírására tegnap Belgrádban került sor. A kisebbségi médiumok működését célzó nemzeti kisebbségi alapból az idén a Magyar Szó Lapkiadó Kft. 400 ezer dinárt kapott, amit a szórványban élő vajdasági magyarokról szóló sorozat folytatására fordít majd. Mint azt Ökrész Rozáliától, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatónőjétől megtudtuk, a megkezdett sorozatot a valamikori Jugoszlávia területén élő magyarok bemutatásával szeretnék kibővíteni.

Branko Ružić államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter tegnap Belgrádban ünnepélyes keretek között írt alá 77 projektum kapcsán támogatási szerződést egyesületekkel, alapítványokkal és intézményekkel. Mint rámutatott, bár a nemzeti kisebbségi alap már korábban is létezett, 15 évig szünetelt a működése, tavaly indították újra. Akkor 1,8 millió dinár állt a rendelkezésére, most jelentősen több, hiszen 21,8 millió dinárt oszthattak szét. Az idén az alap pályázatának fókuszában a kisebbségek nyelvén való tájékoztatás állt. Ružić közölte, jövőre jelentősen nagyobb összeggel szeretnék támogatni a nemzeti kisebbségeket, a pályáztatást ugyanis hagyománnyá szeretnék tenni.

Ökrész Rozália: Az egykori Jugoszlávia területén diszpórában élő magyarokat keressük majd fel (Miklós Hajnalka felvétele)
Ökrész Rozália: Az egykori Jugoszlávia területén diszpórában élő magyarokat keressük majd fel (Miklós Hajnalka felvétele)

Ökrész Rozália, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatónője elmondta, még 2015-ben indult az a kétéves sorozat, amelyben a szórványban élő vajdasági magyarok életét mutatta be a lap. Ez alatt az idő alatt összesen 84 településen jártak a lap munkatársai, főleg olyan helyeken, ahol még legalább 200 magyar él, hogy lenyomatot adjanak arról, hogyan élnek a vajdasági magyarok a szórványban, illetve milyen a kapcsolatuk a tömbmagyarsággal. A Hétvége mellékletben megjelent riportsorozatból végül 2016-ban Szórványlétben címmel jelent meg az első kötet, majd 2017-ben Szórványlétben II. címmel a második is napvilágot látott.

– A hiánypótló és szociográfiai szempontból fontos kiadványok megjelenésével nem ért véget a szórványprogramunk. Folytatni szeretnénk a további szórványtelepülések felkeresését, amelyből szintén sorozatot tervezünk. A szórványtelepüléseken tett látogatás egyúttal a tudósítóhálózat kiépítésére, illetve megerősítésére is szolgál. A Magyar Szó tudósítói révén szerez információt a tömbtől távol élő közösségekben történtekről, ezért az ő munkájuk nélkülözhetetlen – emelte ki az igazgatónő. Majd a jövőbeli tervekkel folytatva elmondta: – A projektumunk második körében felkeresnénk a diaszpórában élő magyarokat. Egyesületeket működtetnek Macedóniában, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Szlovéniában is, amelyekben főként Vajdaságból származó magyarok tevékenykednek. Esetükben arra szeretnénk választ kapni, hogyan kerültek a kérdéses országba, mennyire sikerült megőrizni identitásukat és milyen kapcsolatuk van a Vajdasággal, de az anyagországgal is – mutatott rá.

A Magyar Szó mellett más magyar nyelvű médium, így a Hét Nap és a Pannon RTV képviselői is jelen voltak az ünnepélyes aláíráson.

László Edit, a Hét Nap igazgatónője a szerződésaláíráson (Miklós Hajnalka felvétele)
László Edit, a Hét Nap igazgatónője a szerződésaláíráson (Miklós Hajnalka felvétele)

László Edittől, a Hét Nap igazgatónőjétől megtudtuk, ők Vajdaság, így szeretlek címmel egy olyan kiadványban gondolkodnak, amely identitásvadászként épületeken, tájházakon, tárgyakon keresztül szeretnék egy-egy kisebb történettel és képpel bemutatni a Vajdaságban élő kisebbségek, a ruszin, a szlovák, a sváb, vagy más kisebbség jellegzetességeit.

A Hét Nap igazgatónője elmondta, szerény összeggel pályáztak ugyan, amit teljes egészében meg is kaptak, valamivel több mint 300 ezer dinárral bővült a költségvetésük. Ez az összeg várhatóan teljes egészében, vagy túlnyomórészt fedezi a kiadvány költségeit.

– A Pannon RTV az internetes tartalom fejlesztésével pályázott. Magyar nyelvű szöveget fordítunk át szerb nyelvre annak érdekében, hogy az egyéb szerb nyelvű médiumok át tudják venni a mi híreinket, észrevettük ugyanis, hogy az utóbbi időben elég sokszor tájékozódnak a Pannon RTV híreiből – magyarázta Krizsán Anita, a Pannon RTV pénzügyi és jogi segédigazgatója, és hozzátette, hogy az alapból a pályázat megvalósítására 120 ezer dinárt kaptak, jelentősen kevesebbet, mint amennyire szükségük lenne, de elégedettek ezzel az összeggel is.

Branko Ružić a szerződés aláírása során kiemelte, 2018 a nemzeti kisebbségek éve, hiszen az év elején az őket érintő több törvény is módosult, javítva ezzel helyzetüket Szerbiában. Emlékeztetett arra is, hogy november 4-én 22 nemzeti kisebbség nemzeti tanácsi választás elé néz. Ezek közül 18 közvetlenül választja meg a tanácstagokat, 4 kisebbség pedig közvetetten, elektorok útján. Arra buzdította a nemzeti kisebbségek képviselőit, iratkozzanak fel a külön választói névjegyzékre, és vegyenek részt nemzeti tanácsuk megválasztásában.