Megszavazta a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentést szerdán az Európai Parlament (EP), a plenáris ülésen 448 igen szavazattal, 197 ellenében, 48 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők a dokumentumot. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, hogy a döntés a bevándorláspárti politikusok kicsinyes bosszúja.
A jelentés elfogadásához a hirtelenjében megváltoztatott szabályok miatt legalább 376 szavazatra volt szükség, a tartózkodás nem számított. Szükség volt a Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt (EPP) legalább részleges támogatására is: a szavazólista szerint a néppárt képviselői közül 115-en igennel, 57-en nemmel voksoltak, 28-an pedig tartózkodtak.
A zöldpárti Judith Sargentini által összeállított dokumentum szerint Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének, ami indokolja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását. A szövegben számos aggályosnak ítélt kérdést felsoroltak az alkotmányossággal, a választási rendszerrel, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval kapcsolatban, ahogy a véleménynyilvánítás, a tudományos élet, az egyesülés és a vallás szabadságával, a kisebbségek és a menedékkérők jogaival, az egyenlő bánásmóddal összefüggésben is.
Szijjártó Péter a bevándorláspárti politikusok kicsinyes bosszújának nevezte a döntést és kijelentette: "minősített hazugságokkal van tele" a jelentés, ez egy "bevándorláspárti vádirat" Magyarországgal szemben. A kormány a felsorolt vádak cáfolatát tényszerűen egy 108 oldalas dokumentumban minden EP-képviselőnek eljuttatta, de a keddi strasbourgi vita bebizonyította, hogy a tények nem számítottak - mondta a külügyminiszter.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője úgy vélte, a jelentés Soros György szervezeteinek és médiumainak véleményére épül, és "Magyarország nem enged ennek a zsarolásnak".
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője szerint az EP a jelentéssel saját magáról állított ki bizonyítványt. Úgy vélte, olyan szervezet mondott ítéletet, amely képtelen megőrizni a kontinens kultúráját, megvédeni a határait és növelni versenyképességét, és azt a tagállamot ítélték el, amely képes minderre.
Járóka Lívia fideszes EP-képviselő az MTI-nek úgy nyilatkozott, a szavazás eredménye "nem annyira tragikus", mint amilyennek sokan tartják, ugyanis lehetőséget biztosít Magyarországnak arra, hogy érdemben el tudja magyarázni régóta hangoztatott álláspontját, és minden felvetett kérdést áttárgyalva bizonyítsa igazát.
A szocialista Ujhelyi István viszont arról beszélt, hogy "normális demokráciában a kormány ilyenkor önként távozik a hatalomból, és bocsánatot kér mindazért, amit Magyarország ellen tett".
Niedermüller Péter DK-s EP-képviselő úgy fogalmazott: a szavazás a "magyar embereknek szóló biztatás, amely azt üzeni, hogy lehet ellenállni és változtatni a politikán".
Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője úgy vélte: a szavazás eredménye azt mutatja, hogy az Európai Néppárt (EPP) képviselőinek többsége is egyetértett azzal, hogy Magyarországon veszélyben forog, rendszerszinten sérül a jogállamiság.
Az LMP közleményben tudatta, hogy EP-képviselője, Meszerics Tamás nem vett részt a szavazáson. A párt szerint a szavazati jog esetleges elvesztése nem a kormány, hanem Magyarország szempontjából járna súlyos következményekkel, viszont innentől kezdve csak és kizárólag Orbán Viktor miniszterelnök felelőssége, hogy ez bekövetkezik-e vagy nem.
Fotó: MTI
A Jobbik úgy vélte, hogy "hatalmi arroganciája, kompromisszum nélküli politikája és mérhetetlen pénzéhsége miatt a Fidesz feláldozta Magyarországot", a Liberálisok szerint pedig a Sargentini-jelentés elfogadásával győzött a demokrácia Európában.
Szerdán felszólalt az Európai Parlamentben Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is, aki kijelentette: ha EP-képviselő lenne, igennel szavazott volna a jelentésre.
Számos külföldi politikus is üdvözölte a jelentés megszavazását, ugyanakkor sokan nyilatkoztak arról is, hogy a jelentésben támadott magyar kormány mellett állnak.
Heiko Maas német külügyminiszter leszögezte, hogy az Európai Unió alapvető értékei nem képezhetik vita tárgyát, az unió többet jelent "a belső piac és a kohéziós alapok vegyületénél".
Arnold Vaatz, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa, a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának helyettes vezetője úgy vélte, hogy "Magyarország megbüntetésével" az Európai Parlament története egyik legnagyobb hibáját követte el.
Más olasz politikusok mellett Matteo Salvini belügyminiszter, a Liga kormánypárt vezetője támogatását fejezte ki Orbán Viktornak, és közösségi oldalán azt írta: "NEMET kell mondani a szankciókra, NEMET egy szabadon megválasztott kormány elítélésére".
A francia elnöki hivatal viszont arról adott ki közleményt, hogy Párizs üdvözli az Európai Parlament "erős jelzését", és elindította az eljárást, amely szankciókhoz is vezethet a magyar kormány ellen.
Ryszard Terlecki, a lengyel parlamenti alsóház alelnöke, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) frakcióvezetője az MTI-nek nyilatkozva úgy vélte, hogy a hetes cikk szerinti eljárás kezdeményezése megkérdőjelezi az Európai Unión belüli szolidaritást és egységet.
A cseh képviselőház alelnöke, Petr Fiala szintén nagy hibának minősítette az Európai Parlament döntését, mert szerinte "az ilyen lépések ahhoz vezetnek, hogy az államok kölcsönösen nem bíznak egymásban".
A magyar jogállamiság ügye a szavazás nyomán az uniós tagországok kormányainak tanácsa elé kerül, amely négyötödös többséggel dönt majd arról, valós-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az EU alapértékei.
Nyitókép: Fotó: MTI
