BARANGOLÁSOK GÖRÖGORSZÁG LEGZÖLDEBB SZIGETÉN (1.)

Érkezés az édenbe

Dassia, ahonnan minden elérhető

Diósi Árpád

2018. szeptember 10., 21:02

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

Kevés embert ismerek, aki ne szeretne nyaralni. Valaki ilyenkor pihen, más eljár szórakozni, míg van, aki világot megy látni, hiszen hajtja a vágy, hogy megismerjen új helyeket, embereket, de van, aki egész nap strandol a tengeren. Sőt, van, aki még ilyenkor is dolgozik. Párommal az idén egy olyan helyet szemeltünk ki, amely szinte minden igényt kielégít, és már Homérosz is megénekelte: a Jón-tenger zöld szigetét, Korfut.

Augusztus végén már kevesebben strandolnak (Diósi Árpád felvétele)

Augusztus végén már kevesebben strandolnak (Diósi Árpád felvétele)

A nyaralásra az idény végén indultunk, augusztusban. Ilyenkor már nem elviselhetetlen a nagy hőség, de már nyomorgó tömeg sincs a szigeten. Ideális időpont strandolásra, a tenger még meleg,  a hideg szelek pedig még nem fújnak. Ilyen időben kirándulni is élvezet.

Az Omnitours Utazási Iroda kínálatára kora nyáron bukkantunk rá, egész jó áron: 200 euró 10 nap úttal együtt (és ebbe még a komp ára is bele volt foglalva) Dassiában. Az út szépséghibája csupán az volt, hogy busszal kell megtennünk. De sebaj, kibírjuk valahogy.

MINDEN FIATAL KI A BUSZBÓL!

Belgrádból indultunk útnak (olykor Szabadkáról és Újvidékről, sőt Zentáról is indít az utazási iroda járatot), 14 órakor. Néhány 10 perces pihenő és utasfelvételi megállás után az első komolyabb megálló Leskovac volt, itt aki akart, például én, gyorsan meg is vacsorázhatott, mi mást mint a helyről elhíresült pljeskavicát. Valóban megszolgálja nevét, finom, szaftos húspogácsát kapunk, ami köszönőviszonyban sincs az országszerte leskovaci pljeskavica néven csúfolt színtelen, íztelen, száraz szójapogácsával. Az utazási iroda utaskísérője mindenben segítségünkre volt. Meghallgatta mindenki óhaját, baját, és igyekezett mindennek eleget tenni, az úttal kapcsolatban minden tudnivalót elmondott. Amikor észrevette, hogy párommal egymás között magyarul beszélgetünk, megkérdezte, honnan jövünk, majd elmesélte, hogy egy ízben zentai magyar csapatot fuvaroztak, a tagjai annyira példásan viselkedtek, hogy néha azt hitte, senki sem ül a buszon: az úton szinte meg sem mukkantak, nyugodtak, csendesek voltak, a pihenőhelyeken indulás előtt öt perccel már mindenki a buszon ült, senkit sem kellett hajkurászni. A pihenőhelyeken ettek a járművön kívül, nem szemeteltek, szinte ki sem kellett takarítani utánuk a buszt.

Kontinentális napfelkelte a tengerről (Diósi Árpád felvétele)

Kontinentális napfelkelte a tengerről (Diósi Árpád felvétele)

 A Macedón (avagy most Nyugat-Macedónia) határra kilenc óra után érkeztünk. Szerbiából gond nélkül, ám gyalog léptünk ki. Macedóniában már kicsit kötekedtek velünk a határőrök: leszállították az összes harminc évnél fiatalabb férfit a buszról, csomagostul, majd bekísérték őket a vámházba. Az utaskísérőnk meg is volt lepődve, mert eddig soha nem történt ilyen, a határőrök rendszerint le sem bagózzák az utasokat, de mint később kiderült, kisfőnök érkezett a határátkelőhelyre rendet parancsolni. Jó öt perc múlva jöttek nevetve fiataljaink: alkoholt és cigarettát kerestek náluk, persze, sikertelenül.

Éjfélkor értünk a görög határra, itt ha nem állunk meg pihenni, észre sem vesszük, hogy a határon vagyunk. Egy óra múlva tettünk még egy fél órás pihenőt, majd három óra és megszámlálhatatlan alagút átszelése után megérkeztünk Igoumentsába, a kikötőnkbe. A hatórai kompra vártunk, vaksötétben. Kicsit időzavarban voltunk, persze az egyórás óra-visszaállítás, időeltolódás miatt. Ahogy elindult a komp, úgy kelt fel a nap, s a csodálatos látvány és a simogató napsugarak kárpótoltak minden kellemetlenséget. Megnyugodtunk, hamarosan Korfura érünk. A csupán 40 kilométeres utat a nyitott komp 2 óra alatt tette meg – a kisebb zárt gyorskomp 1 óra 15 perc alatt teszi meg ugyanezt az utat –, reggel nyolckor kikötöttünk Korfu városában, és már indultunk is a tőle 13 kilométerre északabbra fekvő Dassia üdülővároskába. Csodaszép tenger és buja zöld növényzet. Megérkeztünk az édenbe.

A vízi sportok kedvelői is jól érzik itt magukat (Diósi Árpád felvétele)

A vízi sportok kedvelői is jól érzik itt magukat (Diósi Árpád felvétele)

ORIGAMI AZ ÁRNYÉKSZÉKEN

A várostól északra három nagy üdülővároska (falu) található egymás után Gouvia (10 km-re a várostól), Dassiá és Ipsos (14,5 km). E három település öbleivel Korfu leglátogatottabb turistahelyeinek számít, sőt az egyik leggyakrabban hallható nyelv a görög és az angol mellett elsősorban a szerb, de hallható szép számban magyar szó is. A főutcán egymás hegyén-hátán különféle tavernákat (éttermeket), ajándékboltokat, hotelokat és szálláshelyeket, valamint utazási irodákat találunk. A település egyébként telitalálat volt, nem számít ugyanis nagy szórakozóhelynek, így aludni is lehetett. Helyi busszal 1,7 euró ellenében fél óra alatt bejuthattunk a városba, onnan pedig a sziget bármelyik pontjára.

A sziget keleti oldalán egyébként kavicsos strandok húzódnak, igaz, Dassiá kivétel, mivel homokos része is van. A strand a település főutcájával párhuzamosan fekszik, attól mindössze 100 méterre. A strandok egyébként nem privatizáltak, bárhol fürödhetünk, de a nyugágyakért és a napernyőkért fizetni kell (6-12 eurót). Ha észak felé haladunk, a strand első felén homokos sekély strandot találunk, néhány kellemes hűvöst adó óriási fával. Ez a hely tökéletes gyerekeknek. Mellette az Ikos hotelkomoplexum strandja fekszik, amelyet szabadon használhatunk, majd a kavicsos rész a Malibu Summer strandja után következik. A kavicsos partszakaszon a strandja csupán 1-2 méter széles, a partot tavernák tarkítják. Az apró kavicsok miatt  ajánlatos fedett úszócipőt vinni. Megtalálhatja itt számítását kicsi és nagy, vízi sportot kedvelő és strandon heverésző, nekünk sem kellene innen kimozdulnunk, ám kettőnket nem ilyen fából faragtak.

Néhány fenyves jól jön a strandon (Diósi Árpád felvétele)

Néhány fenyves jól jön a strandon (Diósi Árpád felvétele)

A szállás – Vila Ildi –  takaros volt, tengerre néző terasszal, nagy üvegajtókkal, sőt ők büszkélkedhetnek a sziget legtisztább úszómedencéjével is. A légkondiért fizetni kellett, de szerencsére nem használtuk. Megérkezésünkkor szívélyesen fogadott bennünket az utazási iroda képviselője, aki egy temérdek tippel és jó tanáccsal látott el bennünket, majd el is kezdett pár sziget körüli túrát szervezni. Fáradtak voltunk, hát fürödtünk egyet, majd megvendégeltük magunkat egy jókora gyrosz-tállal (7,5 euró). Jól indult a nyaralás, gondoltuk. Az egyetlen kulturális sokk (nekem, aki először volt Görögoszágban) csak az illemhelyi kultúra volt. Nagydolog után a papírt nem a vécékagylóba, hanem a mellette lévő kukába kell dobni, így próbálják ugyanis elkerülni a vékony szennyvíz-elvezetőcsövek eldugulását. Ám legyen, úgysem origamiztam még árnyékszéken.

Első sóhajra talán ennyi, a következő részben már tényleg lábunk alá vesszük a szigetet, és elsőként bejárjuk a várost, amelynek a szépsége sokak szerint Velencével vetekszik.

(Folytatjuk)

Igoumentsából több helyre is eljuthatunk komppal (Diósi Árpád felvétele)

Igoumentsából több helyre is eljuthatunk komppal (Diósi Árpád felvétele)

Kilátás a teraszról (Diósi Árpád felvétele)

Kilátás a teraszról (Diósi Árpád felvétele)


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége