2024. április 26., péntek

Orvosság bánatra, betegségre

Kezdjen el rekreációs sportokkal foglalkozni, és megváltozik az élete! – vallja Miklós Emese

Mosolygós száj és kislányosan huncut szem, sportos és divatos, üde külső jellemzi beszélgetőtársamat. Hobbiját és hivatását a leghitelesebben képviseli, hiszen a szakavatottak szerint is a rekreatív sportoknak kiegyensúlyozott belső és karbantartott külső a „mellékhatása”. Vínai-Miklós Emese szülőfaluja Pacsér, és a környező települések falunapjain, vagy más különböző rendezvényein, szárazföldön és vízen rendszeresen megmozgatja az ifjabb és örökifjú lakosságot, az immár ötéves pacséri Rekreációs Egyesület vezetőjeként és tornatanárként. Olyan magával ragadó, pozitív energiákat árasztva az edzőtársai felé, ami a mai, depresszív hétköznapokban ritka ajándék.

-Már egészen kiskoromban tudtam, hogy a sport az életem része lesz valamilyen formában. Az általános iskola után közgazdaságtant tanultam Szabadkán szüleim hatására, de ez is csak megerősítette bennem az elhatározást, hogy tovább kell tanulnom Újvidéken a Sport- és Testnevelési Karon, és ebből nem is lett probléma családi körben. Tiszta szívből élveztem az egyetemi éveimet. Szerencsére lehetőséget kaptunk szinte minden sporttal kapcsolatos dolgot kipróbálni. Negyedik évben a rekreációt választottam szakiránynak, ott ismerkedtem meg a fitneszprogramokkal, és ez meghatározta azt, hogy a testnevelő tanári hivatásom mellett mit tűzök ki a zászlómra. Ezután fokozatosan sikerült több képesítést is megszereznem, és kibontakozni ezen az úton. Igazából 2011-óta kezdtem el a község valamennyi településén, valamint Bajmokon is foglalkozásokat tartani. Ma már e téren kicsit lazábbra vettem a tempót.

Mi különbözteti meg a rekreatív sportokat a versenysportágaktól?

-A rekreációnál nem a versenyjellegen, a teljesítményen van a hangsúly. Nemtől, kortól függetlenül – akár 38, vagy 68 évesen is lehet belekezdeni a valamelyik válfajába tartozó tevékenységbe. Természetesen kényelmes ruha és egy habszivacs beszerzése ajánlott, viszont az, hogy ki mennyit áldoz rá, az lehetőség és egyénfüggő. A szeretettel végzett, szisztematikus mozgás általános közérzetjavító, stresszlevezető hatása van. Energiabombát adunk ki egy-egy edzésen magunkból, de úgy érezzük a végén, hogy az a kimerítő érzet nem fáradsággal jár, hanem inkább feltöltöttséggel. Az a tapasztalatom, hogy nemcsak a fogyni vágyók, vagy a testtömegüket növelni szándékozók fordulnak a fitneszsportok irányába, hanem azok is, akik csak ki szeretnének kapcsolódni. Ráadásul az az érdekes, hogy a közösségi edzéseknek van egyfajta erőt sugárzó közösségi ereje is, ahova jó tartozni.

Hogyan zajlik egy-egy edzés, van-e valamilyen kötött formája?

-Mint minden intenzív testmozgásnál, itt is bemelegítéssel kezdünk, nagyjából 10 percen át tart ez a rész. A fő része 40–45 perces általában, majd nyújtásokkal zárunk, 10 percen át.

Kinek ajánlott a fitnesz valamelyik ága, és van-e olyan eset, amikor ellenjavallt?

-Akiknek az ízületei bírják, azoknak mindegyik ága ajánlott. Akiknek a testmozgásban bármilyen korlátozó egészségügyi gondjuk van, számukra inkább a pilatest ajánlom. Olyanról is hallottam, hogy a szakorvos javasolta ez utóbbi edzésformát, mert ízületkímélő, és mert hogy ott nincs semmilyen ugrálás. Persze itt mindig felhívom a figyelmet arra, hogy van könnyebb és nehezített változata is, és mindenki eldöntheti, hogy melyiket bírja végigcsinálni. Egyébként kortól, nemtől független a legtöbb edzésforma, hiszen mindenki megtalálhatja a neki megfelelőt. Azt tudni kell, hogy minden rekreatív sportnak az aerobik az alapja, belőle formálódott ki például a táncos mozgásgyakorlatból álló zumba, a medencékben is gyakorolható aquafitness, aztán vannak a különböző eszközök segítségével is gyakorolható fitneszfoglalkozások, mondjuk az ugrócipős kangoo jumps, vagy a pilatesból „kölcsönvett” labdával edzhető dinamikus fitball. A pilatest például eredetileg rehabilitációs mozgásformának találták ki, semmilyen megterhelő „ugrabugra” része nincs, csak talajon – állva, fekve, eszközzel, vagy a nélkül – ritmusra végzendő gyakorlatok. Mondjuk nagy labdával, kis súlyokkal, szalagokkal lehet felvinni az edzések hangulatát. Ami közös jellemzőjük a fitneszsportoknak, hogy dinamikus zenei kísérettel végezzük őket, ez hozzájárul az adrenalin fokozásához.

A pilatest elsősorban az idősebbek kedvelik?

-Számukra is ajánlott, de nagyon sok fiatal is érdeklődik iránta, mivel ez szálkásító, feszesítő, nyújtó-erősítő gyakorlatok sora. Az iskolában is beviszem ezt az életformát és gondolkodásmódot, a rekreációs fitneszedzéseket. Például sikerült egy nagyszerű kis fitballcsapatot összehozni a felsős lányokkal. Dinamikus és ritmikus zenére történő színpadi fellépéseikkel, hatalmas kék labdáikkal rendszeresen sikert érnek el a környékünkön, sőt már számos magyarországi városban is kaptak vastapsot.

Milyen szinten lehet megmozgatni a főzésbe, mosásba, takarításba beletemetkező háziasszonyokat egy-egy rekreatív edzésformával?

-Az a tapasztalatom, hogy a városokban, mondjuk Újvidéken, könnyebb „kirobbantani” az asszonyokat, a nőket a megszokott napi ritmusukból. A falvakban ez nehezebben megy. Pedig minden hölgynek kijárna heti néhány óra, amit csak magára fordít, mivel a rekreációs tevékenységek nem csak a külsőre – mondjuk a felesleges kilókra – vannak jó hatással. Magamról tudom, hogy sokszor esős időben kedvetlenül, vagy inkább fáradtan indulok el, és edzés végére teljesen feltöltődöm energiával, jó kedvvel. Már ezért megéri!

Az edzéseknek van-e ajánlott menete és száma, hogy hatásuk legyen?

-A szakértők heti háromszor 40-től 60 percet ajánlanak ahhoz, hogy hatása legyen. Persze a gyakoriság viszonylagos, hiszen számít az is, hogy ki miért kezdett el rekreatív sporttal foglalkozni. Egészségmegőrzés miatt, van-e súlyfeleslege, szálkásítani szeretne, hány éves, stb. sok mindenen múlik. Ha mondjuk egy korosabb személy szeretne egészséges életmódot folytatni, akkor számára egy intenzív, legalább 40 perces, tempós séta is ajánlott heti háromszor. Vagy a heti két edzést lehet kombinálni egy tempós kerékpározással. Igazából mindennek jó hatása van, ami intenzív mozgás. Ezek az edzések – rendszeres izommunkák – nemcsak testileg, hanem szellemileg is nagyon jó hatást váltanak ki.

Mit tapasztaltál, milyen hatással volt rád az, hogy az életed részévé lett a rekreáció?

-Habár a családomtól nem áll távol a sport, nekem az egyetemi közeg volt az, ami szinte magától vitt a rekreáció, az egészséges életmód felé. Igyekszem ezt az étkezésben is megélni. Persze nem zártam ki az életemből mondjuk csokoládét, hiszen bevallom: nagyon szeretem! Viszont mértékkel fogyasztom. Többen, akik belekezdenek az edzésekbe, kérdezgetnek, hogy mit javasolok, milyen étrendet vezessenek be az életükben. Mindenkinek azt tanácsolom, hogy a szervezet gyakorlatilag tudja, hogy mi a jó neki és mi nem, de étkezés előtt ne a nagytányért pakoljuk meg rogyásig, hanem a kisebb tányérba tegyünk valamennyit. Nem csak a táplálkozásban, igazából az egész életben fontos szempont a mértékletesség. Ami a személyiségemre való hatást illeti, elmondhatom, hogy az önbizalmamra volt jó hatással. Érdekes, hogy ha mondjuk szavalnom kellene emberek előtt, ma is lámpalázas lennék. Viszont, ha edzőruhában gyakorlatokat kell mutatni és vezetni nagyobb tömeg előtt, azt gond nélkül meg tudom tenni, sőt élvezem.

Az iskolai munkád és a családod – kisgyermeked – mellett hogy tudod megszervezni a munkádon kívüli edzéseket?

-Mielőtt a párommal összeházasodtunk volna, illetve a hamarosan hároméves Maxim fiunk születése előtt, napi többszöri alkalommal, több településen is érkeztem foglalkozásokat tartani. Jelen pillanatban felnőtteknek – elsősorban hölgyeknek – Bácskossuthfalván tartok rendszeres edzéseket, egy úgynevezett aerobic mixet. Ebbe az edzésformába többféle mozgásformát beleépítek. A másik típusú edzésforma pedig a pilates. Illetve munkatársammal az 5-től 10 éves pacséri és bácskossuthfalvi gyerekek számára szervezünk még gimnasztikai foglalkozásokat. Szerencsére mindezt azért tudom a családi élet mellett megtenni, mert férjem támogatását élvezem. Az sem mellékes, hogy az edzések és az iskolai munkám idején nagyon sokat számíthatok a szüleimre, és férjem édesanyja segítségére, nélkülük nem is hiszem, hogy teljes szívemből, erőmből másokkal is meg tudnám osztani azt az életérzést, ami engem is teljessé tesz.