Zenta községben az állami földterületek bérbeadásának előkészítése csak nemrégiben fejeződött be. A több hónapos késés egyik oka az állami földterületek, szántók és legelők nyilvántartásában tapasztalható hiányosságokkal magyarázható. A földmérő hivatal nyilvántartása és a terepen tapasztalható valós állapotok között eltérések vannak.
Eltűntek a szélvédő fasorok a Bogaras felé vezető út mellől (Gergely József felvétele)
A mezőgazdasági földterület védelmére, rendezésére és használatára vonatkozó programot kidolgozó bizottság elnöke, Pósa Ibolya a képviselő-testület legutóbbi ülésén számolt be a megmaradt állami földek bérbeadásának a lehetőségeiről.
– Az állami földterületek bérbeadásáról szóló törvény alapján az idén egy teljesen új módszer alapján kellett előkészíteni az állami földek bérbeadását. Térképes applikáció alapján minden adatot számítógépbe kellett vinni. Egy alapállapotból kellett kiindulni, ami azt jelenti, hogy 8200 állami tulajdonú parcella mindegyikét külön-külön feldolgoztuk, és még magyarázatot is kellett mellékelni, hogy miért adható ki bérbe, vagy miért nem – magyarázta a bizottság elnöke, hozzátéve, voltak kirívó esetek, amikor is a Zenta községhez tartozó falvak területén az építkezési telkek, a lakóházak portáit is besorolta a minisztérium a földbérleti programba.
– Ezeket természetesen mind egyenként ki kellett venni a programból megfelelő indoklás kíséretében. Az árvíz- és belvízvédelmi rendszereket magában foglaló állami parcellák esetében is hasonlóan kellett eljárni. A vízgazdálkodási szervezetekkel, a Vajdasági Vizek Közvállalattal hosszan tartó egyeztetéseket folytattunk minden egyes érintett parcella esetében – emelte ki Pósa Ibolya, aki elmondta, az állami földek bérbeadása alkalmával elsőbbséget élveznek a jószágtenyésztők és az öntözőrendszerrel felszerelt földterületek.
– Az állattartók közül idén 46 gazda jelezte bérleti szándékát, közülük 45 személy jogosultságát sikerült megállapítani, akik összesen 1739 hektár állami földterületet szerettek volna kibérelni. Ennek az idénynek nem tudtunk eleget tenni. Az állami földek folyamatban lévő visszaszármaztatása nyomán a községünk területén bérbe adható állami földterület valamivel több, mint 1200 hektárra csökkent. Emiatt a jószágtenyésztők földigénylését csak 72 százalékban tudtuk kielégíteni. Napi szinten érkeznek a minisztériumból a végzések az egykor kisajátított földek visszaszármaztatásáról. Jövőre még kevesebb állami termőföld lesz bérbe adható. Tornyos kataszteri község területén már nem maradt bérbe adható állami földterület. Júniusban már kiírtuk a pályázatot az állami földek következő évre szóló bérbeadására. Sajnos nem tudjuk, hogy mennyi állami földre, legelőre stb. számíthatnak majd a jószágtenyésztők jövőre – mondta a bizottság elnöke.
Aggodalomra ad okot, hogy a község területén az utak mentén egykor létezett szélvédő fasorokból napjainkra szinte mutatóba sem maradt. Felsőhegy és Bogaras között az aszfaltút mellett végig több sorban álltak az akácfák, ez a szélvédő sáv a nyári úttal együtt 12 méter széles volt. Ebből azonban alig maradt néhány kisebb facsoport, bokros. A fákat kivágták, ellopták, a fasor helyét felszántják, egyes földtulajdonosok már a nyári utat is beszántották. A két falu között több tíz hektár állami földterületet bitorolnak jogtalanul az itt gazdálkodók. Eddig senki még csak nem is figyelmeztette a gazdákat, hogy hátrább az agarakkal, azaz az ekevassal, hiszen a szélvédő fasorok helyét szántják.
Hasonló problémával az egész község területén találkozhatunk, végső ideje lenne már az állami földterületek bitorlóit megfékezni.
