Alighogy munkába álltak, máris újabb követelésekkel rukkolnak elő a hivatásos épületgondnokok. Az új tisztséget betöltő dolgozókat ugyanis az utóbbi időben számos támadás és nyomás éri a lakók részéről, ezért közhasznú foglalkozássá kellene nyilvánítani az épületgondnoki hivatást – vélik a Szerbiai Hivatásos Épületgondnokok Egyesületének illetékesei.
E státus iránti kérelmet azzal igazolják, hogy az épületgondnokok közérdekű munkája a Szerb Köztársaság polgárainak érdekeit szolgálja – nyilatkozta Radovan Trifunović, a Szerbiai Hivatásos Épületgondnokok Egyesületének elnöke a Prva Televíziónak.
– Az egész szakma veszélybe került, s mindezzel a közérdek is sérül. Az épületgondnokok támadásokkal, fegyveres fenyegetésekkel szembesülnek munkájuk végzése során, veszélyeztetik saját és családjuk biztonságát, hiszen fizikai leszámolásoknak és gépjárműrongálásoknak vannak kitéve. Ezért kérjük a közhasznú foglalkozások státusát annak érdekében, hogy felhívjuk az egyének figyelmét arra, hogy súlyos büntetést róhatnak rájuk a bántalmazásokért – mondta Radovan Trifunović.
Hozzátette, hogy ilyen jogi státussal rendelkeznek az oktatásban, a tömegközlekedésben, a közmédiában dolgozók, valamint a törvény képviselői.
Kevés hír jutott el a médiába az épületgondnokok biztonságának veszélyeztetéséről, Trifunović azonban megerősítette, hogy az épületgondnokok kénytelenek voltak többször is vádat emelni az őket ért bűncselekményekért.
A közhasznú munkát végző alkalmazott olyan munkát lát el, amely a közösség érdekeit szolgálja – fejtette ki az egyesület elnöke. Kiemelte, hogy manapság veszélyes minden olyan foglalkozás, amelyek során konfliktusok keletkezhetnek. Az épületgondnokok egyre nagyobb elvárásoknak vannak kitéve a lakók részéről. A túl sok kötelezettség és a követelőző lakók miatt egyre több újonnan munkába állt gondnok nyújtotta be felmondását az utóbbi időben.
Aleksandar Cvejić ügyvéd szerint az épületgondnokok munkája nem veszélyeztetettebb az orvosok, újságírók és ügyvédek munkájánál, ezért úgy véli, hogy fokozott védelmet igényelhetnének és általában véve meg kellene szigorítani a büntetőpolitikát, a közhasznú foglalkozás státusa azonban nem jár nekik. Aleksandar Cvejić emlékeztetett arra, hogy a kommunális rendőrség néhány évvel ezelőtt kapta meg e státust, amelynek következtében negatív fordulatot vett a polgárok és a rendőrség közötti viszony, kiemelte azonban, hogy az államnak, a büntetőpolitika szigorítása révén megoldást kell találnia arra, hogy védelmezze az épületgondnokok munkáját és személyét, hiszen a közösség érdekében végzik a munkájukat.
Ha a hivatásos épületgondnokok megkapnák a közhasznú munkát végzők státusát, felmerül a kérdés, hogy a lakóközösség soraiból megválasztott személy, aki ugyanazokat a feladatokat látja el – juttatások nélkül – amelyeket a hivatásos társai, folyamodhatna-e hasonló követelésekhez és jogokhoz? Aleksandar Cvejić szerint mindez diszkriminációhoz vezetne.
