Pacséron öt Budapest-környéki és egy péterrévei tanulóból, illetve kísérőjükből álló csapat vendégeskedett a Határtalan Tehetség Tábor keretében. A diákokat Ránki Sára tanárnő vezette, aki elmondta, hogy lényeges szempontként tűzték ki célul a magyarországi diákoknak bemutatni a határon túli magyarok életformáját.
Látogatóban dr. Pénovátz Antalnál (Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)
– Az utazásunk előtt szerettünk volna egy útikönyvet a kezünkbe venni, és az alapján tájékozódni, hogy mit érdemes megnézni Vajdaságban. Sajnos ilyen jellegű kiadvánnyal nem találkoztunk, és innen jött az ötlet, hogy egy amolyan „nemhivatalos” útmutatót készítsünk a gyerekekkel digitális formában. Pacsérra azért esett a választásunk, mert érdekesnek találtuk a faluról az interneten talált információkat. A táborozással nem mellékesen szélesíteni szeretnénk a fiatalok látókörét, élesíteni az elméjüket, hogy minél többet tapasztaljanak a település életéből, a határon túli emberek életfelfogásából, ami egyfajta szellemi örökségünk is egyben – mondta a csoportvezető.
A csapat úti céljait Fremond Árpád köztársasági képviselő jelölte ki, akitől az iránt érdeklődtünk, hogy szerinte mi minden lehet érdekes egy kívülállónak a szülőfalujában.
– A pacsériak nyelvjárása, a szokásaik, a természetük, az egyházak és az egyesületek működése, és persze a fürdőnk mind-mind érdekes lehet egy vendég számára. Nem egyszerű ma falun megmaradni, különösen nem a Délvidéken, ettől függetlenül Pacsér igyekszik lehetőségeket biztosítani a lakosainak a termálfürdőnek köszönhetően, és reméljük, hogy az itt élő apró értékeket sikerült felfedezniük vendégeinknek is – nyilatkozta Fremond.
A diákcsapat dr. Pénovátz Antal nyelvésszel, néprajzkutatóval is találkozott, aki Pacsér és a vidék múltjáról, a település nyelvjárásáról, tárgyi és eszmei hagyatékáról mesélt. Az esti órákban a Szilágyi Gábor Amatőr Képzőművészeti Csoport munkáját tekintették meg, és ismerkedtek a különböző alkotási technikákkal. Nagy Róbert helytörténeti gyűjteményét is láthatták, majd megismerkedtek Csányi Erzsébet lelkésznő közreműködésével a helyi református gyülekezetben még élő csigatészta-készítő hagyománnyal. Ezt követően Rózsa Imre fafaragó mesterrel és feleségével, Csomortán Melindával folytattak beszélgetést. A fiatalok mindkét nap megmártózhattak a pacséri gyógyfürdő vizében.
