Agyunkba lát a jövő számítógépe

Tóth Péter

2018. július 24., 16:53

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

A jövőt alakító technológiák sokféleképpen csoportosíthatók. Egyik megközelítési mód, ha aszerint tekintünk a dolgokra, hogy már a meglévő újítások, találmányok várható gyors elterjedéséről beszélünk, illetve olyasmiről, amit majd ezután találnak fel. Némely technológia már korábban megszületett az emberek fantáziájában, így aztán pl. a sci-fi irodalomból vagy a tudományos-fantasztikus filmekből ismert. A jövő azonban hozhat olyan meglepetéseket is, amik felülmúlják még a legkreatívabb sci-fi szerzők képzeletét is. A neuromorfikus számítástechnikai rendszerek lehetnek a jövő meghatározó technológiai újításai. A már jól ismert, hagyományos processzorokat használó hardverek az ilyen rendszerekben a természet egyik legbonyolultabb felépítését, az emberi idegrendszert utánozzák. A kvantumszámítógépekhez hasonlóan, mondhatnánk úgy is, hogy velük párhuzamosan, az ilyen jellegű kutatások még a kezdeti fázisban vannak. A programozók szempontjából is új megközelítésre van szükség. A neuromorfikus hardver programozása ugyanis újfajta, még ismeretlen, kifejlesztésre váró technikákat igényel. Az ilyen számítógépek jelenthetik a jövőt, hiszen a mostani impozáns számadatokhoz viszonyítottan is rendkívüli teljesítménnyel kecsegtetnek, elenyészőnek tűnő energiafelhasználással. A lehetséges felhasználási területek pedig a társadalmi lét minden szegmensét felölelik.

IJESZTŐ ÉS KECSEGTETP EGYBEN

Kecsegtető, egyben riasztó is lehet azonban a felismerés, hogy a jövő számítógépeit nem az ujjunkkal vagy egérrel irányíthatjuk, hanem egyenesen az agyunkba láthat, a gondolatainkkal adhatunk utasításokat a gépnek. Az utóbbi időben az ilyen típusú technológiák fejlesztésének területén komoly eredményeket értek el, ezért az ember és a gép közötti kommunikáció egy máig legtökéletesebb formáját sejthetjük benne. Van a lakosságnak olyan rétege, mely máig is csak szórakozásra, játékra használja a számítógépet. Az ilyen technológiák pedig olyan játékok kifejlesztését teszi majd lehetővé, amelyekben valóban élethűen lehet majd szimulálni az eseményeket, és a felhasználó úgy érezheti, valóban ott van a csatában, játéktéren, a versenypályán vagy egyéb szimulációs helyzetekben. Ijesztő viszont az a valószínűsíthető perspektíva, hogy az ilyen technológiákat a pszichiátria, a bűnüldözés, és természetesen a hadiipar is felhasználhatja. Nemcsak felhasználhatja, de a történelmi tapasztalatok alapján jó eséllyel előbb fogja ilyen célokra használni, mint köznapi dolgokra.

AGYLETÖLTÉS

Mint tudjuk, a számítógépek miniatürizálásának már szinte csak az szab határokat, hogy mégsem lehet annyira kicsiny az eszköz, hogy ne lehessen kézbe venni, vagy a kijelzőjét szabad szemmel is jól látni lehessen. A miniatürizálás határait is feszegeti azonban a technológia, amikor már nem kell képernyő vagy billentyűzet, illetve nyomógombokra sem lesz szükség. Az ilyen technológiákhoz tartozik a biológiai molekulák számítástechnikában történő felhasználása is. Ez viszont már újabb határokat feszeget. A bioszámítógépek az adatok tárolásához és feldolgozásához mesterségesen előállított molekulákat használnak. Ezek viszont meglepő módon nagyon hasonlítanak az élő szervezetekben fellelhető DNS-molekulákhoz. A számításokat az ilyen kis gépek a DNS-láncokkal reakcióba lépő enzimek segítségével végzik el. Ez felülmúl szinte minden olyan eddigi fantáziát, amit a sci-fi regényekben valaha is felvázoltak. Az ilyen technológiák fejlesztése azonban már elkezdődött. Az első működő egységeket akár egy évtizeden belül megalkothatják. Ez pl. a gyógyászatban is hatalmas áttöréseket eredményezhet. Agyunkat leutánozva lehetne úgynevezett szuperszámítógépeket kifejleszteni a kutatók szerint. A mintegy 100 milliárd neuronból felépülő emberi agy ugyanis extrém mértékben komplex szerkezet. Az informatikus és pszichiáter végzettségű kutatók azt próbálják megérteni, hogy az egyes agysejtek és azok különböző komponensei hogyan kommunikálnak egymással. Ezen belül fontos kutatási terület, hogy a neurális aktivitás hogyan alakítható át cselekvéssé. Magyarán, azon dolgoznak, azt kutatják már, hogyan eredményezhet a gondolat izommozgást.

Mindezek tükrében talán nem is tűnik olyan meredeknek és távolinak az a lehetőség, amit viszont már több sci-fi alkotásban is felvetettek: hogy agyunk „tartalmát” letölthetjük egy számítógépre és így „éltethetjük” tovább, akár az emberi szervezet halála után is. De fordítottja is kecsegtető: a sokszor időigényes, fárasztó és unalmas tanulás, információszerzés kiváltható lesz egyszerű feltöltéssel. Ez viszont oda (is) vezetne, hogy belelátnánk mások gondolataiba. Egyesek esetében már ennek a felvetése is nagyon bizarrnak tűnhet…


!A cikkhez nem tartozik képgaléria.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége