Eltérő tudománypolitikai koncepciót képviselnek

Lovász László szerint az illetékes tárcavezető kevésbé ismeri el az alapkutatások fontosságát – Az MTA elnöke a tudós testület finanszírozásának a megváltoztatásáról

(MTI)

2018. július 17., 00:02 >> 2018. július 17., 13:29

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

A 2019-es költségvetési törvény elfogadása után folytatódhatnak az egyeztetések a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) között annak az összegnek a felhasználásáról, amely az akadémiától a tárcához kerülhet át – mondta el Lovász László, a tudós testület elnöke az MTI-nek.

Lovász László (fotó: MTI)

Lovász László (fotó: MTI)

Felidézte, hogy a költségvetési törvényjavaslat szerint az MTA összesen 40 milliárd forintos alaptámogatásából 28 milliárd forint kerülne az ITM-hez. Lovász László szerint ez a lépés nem javítja a tudomány hatékonyságát és a végrehajtási szakaszban, a konkrét döntéseknél az akadémiának keményen kell majd érvelnie a saját szempontjai, „az alapkutatások, a kutatói függetlenség megfelelő értelmezése mellett”.

Mint mondta, a költségvetési törvénytervezet megszavazása esetén az ITM-hez kerülne az akadémiai kutatóintézetek mintegy 20 milliárd forintos alaptámogatása, vagyis az épületek fenntartását, a rezsiköltségeket, a határozatlan idejű kutatók fizetését fedező források. Mindez „zavaros jogi és gazdasági helyzeteket” eredményezhet, ráadásul az alaptámogatások központosítása nem olyan eszköz, amellyel a minisztérium „tudománypolitikát tud csinálni”. Ehhez inkább plusz források, pályázatok, konkrét megbízások kellenek – fogalmazott.

Hozzáfűzte: az MTA számára előnytelen az is, hogy a jövőben külső szempontok közvetlenül érvényesülhetnek abban, milyen kutatások folynak az akadémiai intézetekben. Ugyanakkor nagyon sok fog múlni azon, hogy a miniszter hogyan él a törvény által számára biztosított lehetőségekkel.

Tudománypolitikai koncepció tekintetében van vitánk Palkovics Lászlóval – jegyezte meg Lovász László, aki szerint a miniszter kevésbé ismeri el az alapkutatások fontosságát. Kiemelte: egy tudományos kutatásnak két helyről érkezhet a motivációja. Jöhet „felülről”, a társadalom felől, például amikor meg kell oldani a globális felmelegedéssel járó problémákat vagy javítani kell a búza minőségét. Máskor a tudományos kutatáson belül adódhatnak olyan problémák, amelyeket meg kell oldani az előrelépés érdekében.

Az ilyen tudományos problémákat viszont csak az látja át, aki naponta részt vesz az adott kutatásban – tette hozzá az MTA elnöke, aki szerint a minisztérium nagyobb hangsúlyt szeretne adni a felülről érkező kutatási céloknak, míg ő azt szeretné, hogy a magyar kutatók ne veszítsék el a pozícióikat azokon a kutatási területeken, ahol már beépültek a világ élvonalába.

Ez nem csupán nemzeti presztízs kérdése – fogalmazott Lovász László. Kiemelte: minden nagy tudományos áttörés az alapkutatással kezdődik és az alapkutatást a világon mindenhol közpénzből finanszírozzák. A kérdés az, miért ne hagyja Magyarország, hogy helyette a gazdagabb országok tegyék bele a forrásokat.

Az MTA elnöke szerint egyrészt vannak olyan kutatások, amelyeket „más nem fog helyettünk elvégezni”, például a speciálisan magyar, néprajzi vagy irodalmi témák tudományos feldolgozását. Másrészt a versenyszférában, például a gyógyszeripari kutatás-fejlesztés területén elhelyezkedő kutatók is az alapkutatásoknál sajátítják el a legmodernebb tudományos módszereket és elveket. Alapkutatást pedig vagy a világ élvonalához tartozva érdemes folytatni, vagy sehogy.

A tudomány művelői ugyanakkor természetesen elszámolással tartoznak a társadalomnak. Nem könnyű azonban meghatározni az elszámolás formáját, hiszen az alapkutatások fő eredménye egy-egy publikáció, amelyből egyszer alkalmazott megoldások születhetnek – tette hozzá. Hangsúlyozta azt is: az MTA az alapkutatás mellett számos, a társadalom közvetlen igényeire reflektáló tudományos programot is működtet, ilyen például a 19 kutatócsoportot összefogó tantárgy-pedagógiai vagy a vízkutatási program. Sikeres volt az akadémiai és egyetemi kutatóhelyek közös fehérjekutatási programja, amelynek eredményeit a fehérjealapú gyógyszergyártás területén lehet majd hasznosítani.

Az MTA kutatóhálózata hatékonyan működik az alap- és a célzott kutatások terén is. Az Európai Unió tizenhárom újabb tagállama közül a magyar kutatók a legsikeresebbek a brüsszeli támogatások elnyerésében, ez is egyfajta elszámolás a társadalom felé – mondta Lovász László, aki szerint azoknak a forrásoknak az ITM-hez kerülése, amelyekkel korábban az MTA közvetlenül gazdálkodhatott, nem jár majd az akadémiai kutatóhálózat hatékonyságának további javulásával.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2018     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Közbeszerzés (Javna nabavka) | Dokumenti i pravilnici

Támogato: Bethlen Gábor alap