Semmissé nyilvánította a svájcifrank-alapú jelzáloghitelt a horvát legfelsőbb kereskedelmi bíróság arra hivatkozva, hogy a bankok 2004 és 2008 között nem tájékoztatták ügyfeleiket az ilyen devizahitelek magas kockázatáról – írta a Večernji list horvát napilap csütörtökön. Bár a devizaárfolyam-veszteség és a kamatemelések miatti túlfizetés is visszajár a hitelfelvevőknek, számukra a dolog szépséghibája az, hogy jelen állás szerint egyesével kell pert indítaniuk.
A bíróság 70 oldalon indokolta döntését, amelyet internetes oldalán hozott nyilvánosságra. A testület elutasította a bankok fellebbezését, és helybenhagyta a frankhitelesek érdekvédelmi szervezete kollektív vádemelését a nyolc legnagyobb, Horvátországban működő bank ellen. Azzal vádolták őket, hogy tisztességtelenül alkalmazták az árfolyamzáradékot, és egyoldalúan megváltoztatták a kamatokat, és ennek következtében a hitelfelvevők törlesztőrészlete a duplájára nőtt a kiindulásinak.
2013-ban Zágrábban a kereskedelmi bíróság jogszerűtlennek ítélte mind a svájcifrank-alapú hitelek konstrukcióját, mind a bankok egyoldalú kamatemelését hét banknál a nyolc érintett közül, amelyek ellen az eljárás folyt. Később a legfelsőbb kereskedelmi bíróság ezt a döntést felülbírálta és csak a változó kamat egyoldalú megemelését ítélte jogszerűtlennek és tisztességtelennek. A döntés felülvizsgálatát kérték a bankok és a hitelesek is.
Az alkotmánybíróság 2016-ban új tárgyalást rendelt el, mert a legfelsőbb kereskedelmi bíróság megsértette a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos jogot, amikor nem indokolta meg a devizaalapú hitelekre vonatkozó döntését.
A döntésnek köszönhetően 120 ezer adós kaphatja vissza a hitelei után túlfizetett kamatok és a devizaárfolyam közötti különbséget. A bankoknak több mint 10 milliárd kunát (437 milliárd forintot) kell megtéríteniük ügyfeleiknek, de minden hitelesnek egyéni pert kell indítania a pénzintézetek ellen.
