Szerbia és Ukrajna kapcsolatairól, a két ország területi integritásával kapcsolatos kérdésekről, valamint az uniós integrációról tárgyalt ma Belgrádban Aleksandar Vučić köztársasági elnök és Petro Porosenko, Ukrajna államfője. Noha Oroszország tekintetében a két ország álláspontja szöges ellentétben áll egymással, a négyszemközti egyeztetést követően tartott sajtótájékoztató a barátság szellemiségében zajlott, a felek több alkalommal is aláhúzták, hogy Szerbia és Ukrajna kapcsolatát egyetlen nyitott kérdés sem terheli.
Szerbia a kölcsönösség jegyében ugyanúgy támogatja Ukrajna területi integritását, mint Ukrajna Szerbia területi integritását – húzta alá Vučić, majd reményét fejezte ki, hogy a területi integritásával kapcsolatos problémáit Ukrajnának sikerül békés eszközökkel megoldania. Ukrán kollégája pedig abbéli reményének adott hangot, hogy Szerbiának sikerül közös nevezőre jutnia a koszovói albánokkal.
Vučić és Porosenko fontosnak tartják az együttműködést az európai integráció tekintetében, mivel úgy vélik, sokat tanulhatnak egymástól. Porosenko hiszi, hogy Szerbia és Ukrajna is 2025-ben az EU teljes jogú tagállamává válik.
A két ország közötti árucsere-forgalom tavaly 357 millió eurót tett ki, s ez a felek szerint korántsem kielégítő. Vučić szerint a cél az egymilliárd euró, valamint a két ország közötti szabadkereskedelmi megállapodás, amelynek megkötése talán már nem csak álom. Az idegenforgalom és a gazdasági együttműködés erősítésének okán az Air Serbia hamarosan felülvizsgálja annak a lehetőségét, hogy rendszeresen indítson járatot Kijevbe – erősítette meg a szerb államfő, majd arról is beszámolt, hogy tavaly 10.646 ukrajnai turista látogatott Szerbiába, és az idei év első öt hónapjában az előző év ugyanazon időszakához viszonyítva 12 százalékos a növekedés.
30 HELYETT 60 NAP
Az ukrán küldöttség hivatalos szerbiai látogatásának alkalmából Ivica Dačić szerb és Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterek megállapodást írtak alá az ukrán állampolgárok vízumkötelezettségének eltörléséről szóló megállapodás módosításáról. Miloš Tomić, a Vámigazgatóság igazgatója és Klimkin pedig a statisztikai adatok cseréjének módjáról szóló megállapodást írták alá. Utóbbinak a korrupcióellenes küzdelemben lesz fontos szerepe.
Az előbbi megállapodás értelmében az ukrán polgárok a jövőben vízum nélkül 30 nap helyett 90 napig tartózkodhatnak Szerbiában. Porosenko szerint ennek köszönhetően több ukrán beruházó érkezik majd Szerbiába. A másik megállapodás lehetővé teszi, hogy a két ország vámigazgatósága között folyamatos legyen az adatcsere, így nehéz lesz „megmenekülni” például az adófizetés kötelezettsége elől – emelte ki Porosenko.
EGYIK JOBBAN FEJLŐDIK, MINT A MÁSIK
Az államfők ezt követően megnyitották a Szerb–Ukrán Üzleti Fórumot, kifejtvén, hogy a két állam a lehető legjobb célország a beruházások számára, ezért arra kérték a jelenlevő üzletembereket, hogy fektessék pénzüket a másik országába.
Porosenko reményét fejezte ki, hogy hamarosan megteremtődik a lehetőség szabadkereskedelmi megállapodás aláírására Szerbia és Ukrajna között. Ha sikerül megoldani a gabonával kapcsolatos nyitott kérdéseket, annak folyományaként meg lehet szüntetni a jelenlegi illetéket – magyarázta Porosenko, aki hatalmas lehetőségeket lát az együttműködésre az infrastruktúra területén is.
– Ukrajna gazdasági mutatói mind jobbak. Országunk a Doing Business Listán a 153. helyről a 76. helyre ugrott előre, ilyen impozáns eredménye egyetlen országnak sem volt. A kivitelt egyes országokba 30–40 százalékkal sikerült növelnünk. Ukrajna számára a jövőben a legfontosabb feladat a magánosítás lesz, örömmel látnám, ha ebben a folyamatban szerbiai beruházók is részt vennének. A napokban aláírom a devizakereskedelemről szóló törvényt, amelynek köszönhetően a beruházók számára az eddigieknél sokkal jobb feltételek teremtődnek országunkban – taglalta Porosenko.
Ezt követően Vučić méltatta Szerbia eredményeit: „Az év első négy hónapjában 13,7 százalékkal növekedtek a közvetlen külföldi beruházások, ami 916,7 millió euró bevételt jelent Szerbiának. Az ország pillanatnyilag a Doing Business Listán a 42. helyen áll. A gazdasági növekedés az év első négy hónapjában 4,6 százalékot tett ki, aminek köszönhetően Szerbia a térség országai közül lekörözte Albániát, Montenegrót, Magyarországot, Macedóniát, Horvátországot és Romániát. 2012 és 2017 között Szerbia 62 százalékkal növelte árucsere-forgalmát az EU-val, a kivitelt az EU-ba pedig ugyanebben az időszakban megduplázta.”
