Az állástalanok közül sokan nem értik, miért tiltakoztak csaknem százezren Bécsben a munkaidő tervezett meghosszabbítása ellen. Főleg a görög és a spanyol munkanélküliek fanyalogtak az osztrákok hétvégi tömegmozdulása láttán.
Görögországban és Spanyolországban ugyanis rengeteg ember örülne, ha többet kellene dolgoznia. Persze, ha lenne munkája, ám nincs. A két ország évek óta arról is ismert az EU-ban, hogy a legtöbb állástalanról kell gondoskodnia. A hivatalos adatok azonban megtévesztőek, mivel a munka nélkül maradt állampolgárok egy része idővel kikerül a nyilvántartásból, vagyis papíron (sokkal) kevesebben vannak, mint a valóságban.
Más EU-országokban is hasonló a helyzet a statisztikákkal, bár ott évek óta kevesebb a nyilvántartott és a tényleges munkanélküli is. Az állástalanok aránya folyamatosan csökken több tagállamban és uniós, illetve euróövezeti szinten is.
A folyamat az idén sem torpant meg. Az EU-ban májusban hétszázalékos átlagos munkanélküliséget regisztrált a központi statisztikai hivatal. Az Eurostat legutóbbi összesítéséből az is kiderül, hogy az eurózónában 2017 májusában a regisztrált 9,2 százalékról 8,4 százalékra csökkent az állástalanok aránya.
Éves összehasonlításban mindegyik uniós társállamban kevesebb a munkanélküli. A kedvező változás ellenére a súlyos válságból kifelé tartó Görögországban azonban a munkaképes korú lakosság 20,1 százalékának még mindig nincs állása, a második legrosszabban pozicionált Spanyolországban „csak” 15,8 százalékának. A legmagasabb munkanélküliséggel küszködők sorában harmadikként következő Olaszországban 10,7 százalék ez az arány, a sereghajtó, vagyis a legjobb helyzetben levő Csehországban viszont mindössze 2,3 százalék. A prágai kormánynak immár nem is annyira az állástalanoknak folyósítandó költségvetési támogatás miatt fáj a feje, hanem amiatt, hogy honnan szerezzen munkaerőt. Szinte már teljes ágazatok kínlódnak a megfelelő képzettségű és számú alkalmazott hiánya miatt.
Németország és Magyarország is hasonló gondokkal küszködik: az előbbi munkanélküliségi mutatója 3,4 százalék, az utóbbié pedig 3,7 százalék.
Az Eurostat a nyár elején mintegy 18 millió munkanélkülit tartott nyilván az EU-ban; többségük, csaknem 13,2 millió személy, az euróövezet tagállamaiból került a nyilvántartási rendszerbe. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a közös valutát használó országok közösségében a legmagasabb a foglalkoztatottak száma.
Persze nem mindegyik tag dicsekedhet el ezzel. Néhol éppen a foglalkoztatásra alkalmas személyek hiányával van gond. Főleg az EU keleti felében, ahonnan rengeteg fiatal vándorolt ki, illetve át a nyugati régiókba.
Horvátországban emiatt már vészriadót fújtak. A Nyugat-Európába költözött (főként fiatal) horvát állampolgárok azonban nem igyekeznek vissza, hiszen hazájukban jelenleg még nem a munkaerőhiány okozza a fő gondot, hanem a munkanélküliség, amely tavaly májushoz képest jelentősen (majdnem 2,5 százalékkal) csökkent ugyan, de még így is 8,9 százalékos.
