Százezren tiltakoztak szombaton Bécsben, amiért az osztrák kormány bevezetné a tizenkét órás munkanapot. Az osztrák kormány tervei között ugyanis az szerepel, hogy lehetővé tennék a tizenkét órás munkanapot azzal, hogy a munkaidő továbbra is nyolc, illetve heti negyven óra maradjon. A munkáltatónak – ha a munkavállaló önként beleegyezne – azonban lehetősége nyílna arra, hogy szabadnap vagy pénz fejében tizenkét órát dolgozzon. Svédországban a Toyota vállalat 2002-ben hatórás munkaidőt vezetett be, s ennek köszönhetően sikeresen növekedett a cég nyeresége és a munkavállalók elégedettsége. A göteborgi vállalat példáját más vállalatok is követték. A liverpooli Agent Marketing vállalat és a dorseti székhelyű Bright Horizon Claude számviteli cég szintén hatórás munkaidőt irányozott elő.
2015 februárjában 68 göteborgi egészségügyi nővér munkáját kísérték figyelemmel, ők 22 hónapig napi hat órát dolgoztak. A kutatási eredmények arra mutattak rá, hogy a projektum első 18 hónapja után az ápolók 77 százalékának jobb volt az egészségügyi állapota azoknál, akik hetente 38 órát tartózkodtak munkahelyükön és háromszor annyi időt töltöttek betegszabadságon, mint a másik vizsgálati csoport tagjai. Egyes hírközlő csatornák azonban arról számoltak be, hogy az említett kísérlet költségei magasabbak voltak, mint az általa nyújtott előnyök. Ugyanakkor Svédországban csupán egyetlen politikai párt állt ki a csökkentett munkaórák mellett a 2014-ben tartott választások során, a szavazópolgároknak pedig csupán a hat százaléka támogatta a kezdeményezést.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet legfrissebb jelentése szerint némely ország jogszabálya lehetővé teszi a munkaidő csökkentését, az egészségre és a munkaképességre gyakorolt káros hatások arányában. Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Szerbiában is fennáll ez a lehetőség.
Szerbiában arra a munkajogi törvényre lehet hivatkozni, amely lehetővé teszi a heti 36 óránál nem kevesebb munkaidőt, valamint a munkavállalók bizonyos csoportjaira vonatkozó szerződések szerinti heti 35 és 38 óra közötti munkaidő biztosítását. Hazánkban átlag 41 órát dolgozunk hetente. A régió országainak viszonylatában a montenegróiak és a macedónok többet dolgoznak nálunk, Magyarországon, Albániában, Horvátországban és Romániában pedig kevesebb órát tart a dolgozók munkaideje.
|
Királyságot és hatórás munkaidőt követelnek A Szerb Királyság Megújítása Mozgalom (POKS) közleményében azon kezdeményezésének adott hangot, miszerint Szerbiában, a svédországi példához hasonlóan, nyolcról hat órára kellene csökkenteni a munkaidőt. A párt képviselői rámutatnak arra is, hogy Svédországban nemcsak a termelékenység nőtt, hanem a munkavállalók elégedettsége is, hiszen a nap folyamán több időt tölthetnek a családjukkal, illetve több órát szánhatnak önmagukra. Mindez csökkentette a betegszabadságon töltött napoknak a számát is, így csökkentek a munkáltató és az állam költségei és emelkedett a munkahelyi hatékonyság és a szolgáltatások színvonala. Žika Gojković, a Szerb Királyság Megújítása Mozgalmának elnöke elmondta, hogy a svéd nagykövetség képviselőivel folytatott beszélgetések során megerősítést nyert a tény, miszerint Svédország segítséget nyújtana Szerbiának a törvény megalkotásában. (Tanjug) |
Ráadásul Szerbiában a munkavállalók 8,6 százaléka több mint 48 órát dolgozik hetente, más szomszédos országban viszont e paraméter sokkal alacsonyabb. A szomszédos Bulgária a lista alján van, itt ugyanis szinte senki sem dolgozik 48 óránál többet hetente. Pontosabban, a munkavállalóknak csupán a 0,8 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. Magyarországon a dolgozóknak a 4,1 százaléka, Macedóniában a 3,8 százaléka, Horvátországban pedig 4,4 százaléka tölt a munkahelyén heti 48 órát, vagy ennél is többet.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2014. évi adatai szerint a mexikóiak évente 2250 órát töltenek munkával, a németországi polgárok 1370 órát tartózkodnak a munkahelyükön éves szinten. A mexikóiak után Costa Ricán dolgoznak a legtöbbet – 2230 munkaórát. Dél-Koreában 2110, Chilében 1990, Oroszországban 1980 órát töltenek évente munkával az emberek. Lengyelország, Izland, Portugália és Izrael tartozik még azon országok közé, amelyekben magas a munkaórák száma.
A felmérés alapján meglehetősen kevesebb órát töltenek munkával a németek, dánok, hollandok, franciák és a belgák. Az Olaszországban, Írországban és az Amerikai Egyesült Államokban élő polgároknak viszont sikerült rálelniük az arany középútra, ők ugyanis a lista közepén helyezkednek el a munkaidőt illetően.
