Szokatlan körülmények között, a brüsszeli repülőtéren tárgyalt Jadranka Joksimović európai integrációs miniszter és Johannes Hahn, az Európai Unió bővítési és szomszédságpolitikai biztosa. A találkozót követően a miniszter megerősítette, június végén két újabb tárgyalási fejezet nyílik meg a Szerbia és az EU közötti tárgyalások keretében, nevezetesen a 33. (pénzügyi és költségvetési rendelkezések) és a 13. (halászat).
Joksimović szerint Szerbia a június végén megnyitandó fejezetek mellett egyéb fejezetek megnyitását is előkészítette, és folytatja az előkészítési tevékenységet.
– A folyamattal továbbra is elégedettek lehetünk. Ha Szerbia nem haladt volna előre a reformok útján, biztosan nem nyithatna meg újabb fejezeteket. Az más lapra tartozik, hogy értékelésünk szerint több fejezetnek kellene megnyílnia, az EU politikája egyszerűen ilyen, aminek egyik oka feltehetően az Uniót megrázó politikai földrengések – fogalmazott Joksimović.
A miniszter a továbbiakban megerősítette, hogy 42 millió euró értékben az előcsatlakozási alapokban rendelkezésre álló eszközök egy részének vonatkozóan írnak alá hamarosan szerződést, a mezőgazdasági termelők pedig 175 millió vissza nem térítendő támogatásra számíthatnak. Az IPARD-alapban rendelkezésre álló pénzek kapcsán most írnak majd alá szerződést 175 millió euró értékben, amit 2020-ig lehet majd felhasználni – magyarázta Joksimović, mondván, hogy az IPA-alapokban rendelkezésre álló 138 millió euróból június végéig 42 millió értékben írnak alá szerződést.
Hahn, Joksimovićhoz hasonlóan, pozitív hangnemben nyilatkozott, és ugyanilyen szellemiségben értékelte Szerbia eddigi előrehaladását és az elvégzett munkát, a megnyitandó fejezetek témájában viszont valamelyest visszafogottabb volt. Ha Szerbia nem fejlődne, egyetlen új fejezet sem nyílhatna meg – szögezte le, hozzátéve, hogy semmit nem ígérhet, de az említett két fejezet június végén történő megnyitása megvalósítható célnak tűnik. Az EU elégedett Szerbia útjával és átalakulásával, a minőség pedig mindig fontosabb a mennyiségnél, azaz ebben az esetben a csatlakozás minősége fontosabb a megnyitott fejezetek számánál – fejtette ki a biztos.
A Belgrád–Pristina-párbeszéddel kapcsolatban Hahn megismételte, hogy a kapcsolatok rendezése valóban fontos, ugyanakkor nem ez az egyetlen, Szerbiával szemben állított elvárás az európai úton.
– Érdemes a többi témára is odafigyelni. A mai találkozó alkalmával is hosszasan beszélgettünk azokról a feladatokról, amelyeket a joguralom erősítésének érdekében kell elvégeznie Szerbiának. Számos kérdés vér még megoldásra, ezek kizárólag Szerbiától függ. Az lenne a legideálisabb, ha Szerbia több vágányon haladna az európai úton, azaz egyszerre több kulcsfontosságú feladat elvégzésére összpontosítana – taglalta Hahn.
Joksimović az uniós tagállamok brüsszeli nagyköveteivel is találkozott, majd ezt az egyeztetést követően elsősorban azokra a sajtóértesülésekre reagált, hogy egyes uniós tagállamok, mint amilyen például Spanyolország, szeretnének közvetítői minőségben részt venni a Belgrád és Pristina közötti párbeszédben. Mint a miniszter elmondta, a diplomaták közül senki sem tett ilyen jellegű kezdeményezést, senki nem javasolta, hogy változtassanak a párbeszéd eddigi formáján.
A legtöbb nagykövetet az érdekelte, hogy mikor írja alá Szerbia és Koszovó a jogilag kötelező erejű, kapcsolataik teljes körű rendezését előirányzó megállapodást, de arra is sokan voltak kíváncsiak, hogy hol tart a korábbi megállapodások teljesítése, melyik fél mely kitételeit alkalmazta eddig ezeknek a megállapodásoknak, illetve melyeket nem.
– Kifejtettem, hogy álláspontunk szerint a brüsszeli megállapodás is kötelező erejű dokumentum, Belgrád és Pristina képviselői mellett ezt az EU rangos képviselője is ellátta kézjegyével. Ezzel a nagykövetek is egyetértettek. A továbbiakban arra kértem őket, hogy figyelmesen olvassák el a megállapodást, mert ha ezt megteszik, egyértelművé válik számukra, hogy Szerbia minden egyes feladatát elvégezte, most pedig csak arra vár, hogy végre érdemben történjék valami a koszovói szerb községek közössége megalapításának ügyében. A közösség statútuma kidolgozásának a határideje három hónap múlva lejár – számolt be találkozójáról az uniós nagykövetekkel Joksimović.
