A szegedi nagytáj építészeti emlékeinek összegyűjtésébe kezd a szegedi Móra Ferenc Múzeum és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet.
Dr. Bárkányi Ildikó főmuzeológus köszöntötte az egybegyűlteket (Szögi Csaba felvétele)
A kutatók egy éven keresztül összesen 127 magyar és szerb településről gyűjtik majd az építészeti emlékeket azzal a céllal, hogy a szegedi nagytáj értékeit feltérképezzék magyar és szerb oldalon egyaránt. Az egy éven keresztül folyó kutatómunka végső célkitűzése, hogy elkészüljön a nagy szegedi régió építészeti kézikönyve magyar és szerb nyelven, valamint online elérhető virtuális túrákat is létrehoznak majd. Emellett Zentán művészeti és műemlékvédelmi eseményt szerveznek, Domaszéken pedig néprajzi tábort valósítanak meg diákok számára.
Mindennek nyitómozzanataként tegnap egész napos konferencia zajlott Zentán a városháza dísztermében a hagyományos építészet új perspektívájáról, amely a szegedi nagytáj útmutató rendezvénye volt. Az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló IPA-projekt nyitókonferenciáján 11 előadásra került sor, melyeket jeles hazai és magyarországi szakemberek tartottak olyan témákról, mint például a „szögedi nemzet” fogalma és kiterjedése, a magyarok népi építészete Közép-Bánságban, a szegedi nagytáj építészeti öröksége, napsugaras oromzatok a Vajdaságban, kölcsönhatások a különféle nemzetiségek népi építészetében stb. Az eseményen a projekt bemutatása és módszertani ismertetők mellett a résztvevők megismerhették a szegedi nagytáj építészeti örökségének legfontosabb tudnivalóit is.
Az egybegyűlteket dr. Bárkányi Ildikó főmuzeológus, néprajzkutató, a Móra Ferenc Múzeum általános igazgatóhelyettese és Gondi Martina, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója köszöntötte. A konferenciát Czegledi Rudolf, Zenta község polgármestere nyitotta meg.
Gondi köszöntőbeszédében elmondta, abban reménykednek, hogy az életteret, melyet a magunkénak mondhatunk, jobban megismerhetjük majd a projektum által, amit a konferencia végeztével remélhetőleg még inkább sajátunkénak fogunk érezni. Dr. Bárkányi elárulta, nagy megtiszteltetésnek érezték, amikor a VMMI munkatársai felkeresték őket az együttműködés céljából, hogy a szegedi nagytáj népi építészeti hagyományai minél teljesebb módon megörökítésre kerüljenek.
Czegledi megnyitójában örömét fejezte ki, hogy az anyaországi intézmények, közöttük a nagy hírnévnek örvendő Móra Ferenc Múzeum, partnerként tekintenek a mi intézményeinkre, hiszen a közös munka Zenta hírnevét is öregbíti, a helyi szakemberek pedig olyan ismeretekhez juthatnak, melyeket később majd kamatoztathatnak, és környezetük fejlesztésére fordíthatnak, majd hozzátette, azáltal, hogy ezúttal a népi építészetet mérik fel, jelentős tevékenységet végeznek, hiszen a tárgyi örökség megőrzésével megóvhatjuk a településeink hagyományos kinézetét, azokat az értékeket, melyeket eleink hagytak ránk. Ez a hagyomány az összekötő kapocs múltunk és jelenünk között, és olyan alap, amelyre a jövőt is építhetjük.
