A községek és városok európai pénzügyi forrásokból való fejlesztésének lehetőségeivel foglalkoztak a Tartományi Képviselőházban megtartott csütörtöki tanácskozás felszólalói, akik beszámoltak a pozitív tapasztalatokról, de a hiányosságokról is.
Nebojša Drakulić tartományi régiófejlesztési és helyi önkormányzati titkár elmondta, a városoknak és a községeknek nem áll rendelkezésükre elegendő pénz ahhoz, hogy megvalósítsanak minden fejlesztési tervet, ezért alternatív bevételi források után kell nézniük. Az európai pályázatok széles skálája éppen itt mutatkozik meglehetősen hasznosnak – állapította meg –, hiszen ezáltal növelhető a megvalósított elképzelések száma. A szóban forgó titkárság az eddigiekben már 40 millió dinárt fordított az önkormányzatok intézményrendszerének fejlesztésére, s további 20 millió dinárt tervez rákölteni.
Az Európai Ügyek Alap munkatársai az elmúlt egy–másfél évben látogatást tettek Vajdaság minden önkormányzatában. Különösen azon fejletlen községek számára voltak hasznosak a találkozók, amelyeknek nincs sok tapasztalatuk az európai alapokkal – számolt be Vidosava Enderić, az Alap igazgatója. Mint mondta, a vajdasági községek többségére jellemző, hogy még mindig nem használják ki kellőképpen az idegenforgalomban rejlő lehetőségeket, s az infrastruktúra fejlesztése terén is lenne még tennivaló. A megoldást sok esetben éppen a vissza nem térítendő európai támogatások jelentik – húzta alá Enderić azon a tanácskozáson, amelyen a vajdasági önkormányzatok képviselői is részt vettek.
A pályázás újvidéki tapasztalatairól Milenko Malešev, a helyi gazdasági fejlesztési iroda munkatársa, a magyarkanizsai példákról Fejsztámer Róbert polgármester, a szabadkaiakról pedig Božidarka Golubović projektmenedzser számolt be. Megtudtuk, hogy a községek között Magyarkanizsa számít a sikeres pályázás bajnokának, hiszen a 2013 és 2017 közötti finanszírozási időszakban több mint húsz projektummal több mint 4 millió eurót vonzott a területére. Újvidék és Szabadka városok is sikeresnek számítanak, hiszen 5, illetve 7 millió eurós projektumokat valósítanak meg.
Aleksandra Vukmirović, a városok és községek állandó értekezletének integrációügyi irodavezetője néhány olyan problémára mutatott rá, amelyekkel ma is találkozni a vajdasági községekben. Ilyen például a munkaerő képzésének hiánya, a nem megfelelő szintű angol nyelvtudás, a pályázatokról való tájékozódás elmaradása, a projektumokon dolgozók távozása, munkahelycseréje, a számítógépes felszereltség hiánya. Maga is furcsának nevezte, hogy a 21. században még vannak olyan községi irodák, amelyekben nincs komputer, ezért sürgette az állami illetékeseket, hogy legalább ezt a ma alapfeltételnek számító berendezést szavatolják a kisebb és elmaradottabb községek számára is, hiszen ezeknek lenne a legnagyobb szükségük rá.
