Ali Hamenei (Fotó: Beta/AP)
Ali Hamenei ajatolláh, Irán legfőbb politikai és vallási vezetője szerint "ostoba és sekélyes" volt Donald Trump amerikai elnök beszéde, amelyben bejelentette az iráni atomprogramról kötött megállapodás felmondását.
"Legalább tíz hazugság volt a beszédében. Megfenyegette az (iráni) rezsimet és a népet, és elmondta, hogy ezt meg azt fogja tenni. Trump úr, az iráni nép nevében mondom Önnek: hibát követett el. Fikarcnyit sem árthat nekünk" - olvasható Hamenei hivatalos honlapján, amely szerint teheráni tanárokkal találkozott szerdán, amikor ezeket mondta.
A legfőbb iráni vezető annak idején csak húzódozva egyezett bele a 2015-ös nukleáris megállapodás támogatásába, és azóta többször bírálta az Egyesült Államokat amiatt, hogy nem teljesíti a megállapodásból rá háruló vállalásokat.
Hamenei az állami tévé által közvetített beszédében pedig felszólította a megállapodás európai aláíróit, hogy adjanak "valódi garanciákat", amelyek alapján Irán tartani tudja magát a szerződéshez. "Most azt mondjuk, hogy fenn akarjuk tartani a megállapodást a három európai országgal, de én nem bízom bennük, mert az Egyesült Államok nélkül már kevéssé logikus a megállapodás fenntartása. Szerezzenek tőlük valódi garanciákat, mert holnap ugyanazt fogják tenni, mint amit az Egyesült Államok tett" - mondta.
Az iráni parlament tett egy indítványt szerdán, miszerint a kormánynak arányos választ kell adnia az amerikai elnök lépésére - jelentette a Farsz iráni hírügynökség. Modzstaba Zolnúr hodzsatoleszlám, a parlament nukleáris bizottságának elnöke elmondta: az indítványban arra kérik a kormányt, hogy kérjen garanciákat a megállapodás betartására a többi részes aláírótól, vagyis Oroszországtól, Kínától, Franciaországtól, Nagy-Britanniától és Franciaországtól. A bizottsági elnök nem részletezte, hogy milyen garanciákra gondol, de kijelentette, hogy ha ezeket nem kapja meg Teherán, akkor Iránnak újra kellene indítania az urándúsítást.
Ali Mottahari képviselő viszont úgy vélte, hogy az európai hatalmaknak csak "korlátozott lehetőségük" van olyan "szilárd garanciákat" nyújtani, amelyek lehetővé tennék Irán számára a megállapodás betartását. "Ha még ez sem történik meg, akkor lehet, hogy kilépünk a megállapodásból, vagy más lépéseket teszünk" - mondta az IRNA hírügynökségnek nyilatkozva.
Irán 2015-ben egyezett meg az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával és Franciaországgal, Kínával és Oroszországgal,
Németországgal, valamint az Európai Unióval, hogy legalább tíz évre korlátozza atomprogramját az ellene hozott szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért cserébe. Donald Trump már a választási kampánya idején is többször kikelt ellene, kedden pedig végül bejelentette országa kilépését a szerződésből, mondván, az nem tudja meggátolni, hogy Teherán atomfegyvereket fejlesszen.
Lavrov: Moszkva nem lép ki a Teheránnal kötött megállapodásból
Oroszország továbbra is tartani fogja magát az iráni nukleáris program korlátozásáról és a Teheránnal szembeni szankciók feloldásáról kötött nemzetközi megállapodáshoz - közölte Szergej Lavrov ügyvezető orosz külügyminiszter újságíróknak szerdán Moszkvában.
Alekszandr Grusko, az orosz külügyi tárca ügyvezető helyettes vezetője közölte, hogy az iráni atomalku ügye szerepelni fog Lavrov és Heiko Maas német külügyminiszter csütörtöki moszkvai tárgyalásának napirendjén. Szerdán egyébként a problémakört megvitatja Vlagyimir Putyin elnökkel az orosz fővárosban tartózkodó Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő is.
Az orosz külügyminisztérium kedden közzétett állásfoglalásában leszögezte: Oroszország továbbra is aktívan azon lesz, hogy fejlessze kapcsolatait, mindemellett kész az úgynevezett atomalku többi részes államával is a további együttműködésre. A tárca szerint különösen aggasztó, hogy az Egyesült Államok újfent az államok többségével szembemenően, kizárólag önös érdekből, a nemzetközi jogot durván megsértve cselekedett, amikor felmondta az iráni atomprogramról szóló 2015-ös egyezményt.
Szergej Rjabkov ügyvezető külügyminiszter-helyettes kedden óvta Washingtont az atomalku felmondásától. Rámutatott: nincs alapja azt feltételezni, hogy Teherán nukleáris fegyver kifejlesztésén dolgozik, mert az atomprogramról kötött megállapodás áthághatatlan akadályokat gördített egy tesztrobbantás összetevőinek létrehozása elé. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Irán önként ment bele az alkuba, amelytől azt várta, hogy megnyitja előtte a többi országgal való gazdasági és műszaki együttműködés lehetőségét.
Rjabkov kifejezte Moszkva készségét arra, hogy Párizs javaslata nyomán tárgyalásokat folytasson a tíz évre megkötött iráni atomalku 2025 utáni jövőjéről, valamint Teherán rakétaprogramjáról és a regionális biztonságról.
Irán 2015 nyarán egyezett meg az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagjával, valamint Németországgal és az Európai Unióval atomprogramjának korlátozásáról az ellene életbe léptetett szankciók fokozatos feloldásáért cserébe. A megállapodást azonban a 2017 elején hivatalba lépő amerikai elnök többször is megkérdőjelezte, majd kedden közölte, hogy az Egyesült Államok kilép belőle, és újból szankciókat vezet be Irán ellen.
