Sokkal bátrabbnak és gyorsabbnak kell lennie az Európai Uniónak a nyugat-balkáni bővítés folyamatában, még az idén meg kellene nyitni a szerb és a montenegrói csatlakozási tárgyalások összes fejezetét – mondta az MTI-nek Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután uniós biztosokkal egyeztetett tegnap Brüsszelben.
Szijjártó Péter (Fotó: MTI)
Szijjártó Péter hangsúlyozta, a magyar kormány kifejezetten elégedetlen azzal, hogy az Európai Bizottság szerint legkorábban 2025-ben képzelhető el Montenegró és Szerbia csatlakozása. „Semmi szükség további hét esztendőre” – fogalmazott, rámutatva, hogy a nyugat-balkáni államok uniós integrációja egész Európának gazdasági és biztonsági érdeke. Hozzátette, az integráció a régió stabilitását biztosítaná, ennek hiányában azonban „nagyon könnyen bekopogtathat egy újabb migrációs hullám az EU déli határán, ami jelen esetben a magyar déli határt jelenti”.
Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, csalódottak Emmanuel Macron francia elnök előző heti kijelentése miatt, miszerint Párizs kizárólag az EU belső reformját követően támogatná a bővítést. „Ez sajnos visszaigazolja, hogy Nyugat-Európában nem igazán értik a térséget. A Nyugat-Balkán okozhat komoly európai instabilitást, viszont eredményezhet nagyon komoly előrelépést is Európa biztonságának vonatkozásában” – emelte ki Szijjártó Péter.
Szijjártó Péter röviden Közép-Európa energiabiztonságáról is beszélt, amely szerinte „továbbra is megoldatlan kérdés a sok hangzatos európai megnyilatkozás és jelszó dacára”. Rámutatott, hogy Horvátország továbbra sem építi a cseppfolyós földgázt (LNG) fogadó terminált, és a magyar–horvát gázvezetéket sem kétirányúsították még. Mint mondta, a „legrealisztikusabb” jövőbeni előrelépés Romániában lehetséges: amennyiben a románok tartják magukat az elköteleződésükhöz, és hamarosan kétirányúsítják a magyar–román gázvezetéket, illetve elkezdik kitermelni a gázt a Fekete-tengeren, akkor Magyarországnak 2022-től kezdve valós reménye van a gázbeszerzési forrásainak diverzifikálására.
A külgazdasági és külügyminiszter Navracsics Tibor kulturális és oktatási, Johannes Hahn bővítési és Arias Canete energiaügyi biztossal találkozott Brüsszelben.
HAZUGSÁGOK GYŰJTEMÉNYE
Szijjártó Péter az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) csütörtöki ülésén „minősített hazugságok gyűjteményének” nevezte a Magyarországról szóló különjelentés tervezetét és kijelentette, hogy annak összeállításakor „nem vették figyelembe a tényeket és a valóságot”.
Felszólalásában a külgazdasági és külügyminiszter egyebek mellett a médiaszabadság és a civil szervezetek helyzetével foglalkozott, amelyről szerinte hazugságok szerepelnek a tervezetben. Közölte: Magyarországon a sajtó sokkal sokszínűbb, mint több nyugat-európai tagállamban, az országban működő mintegy 65 ezer civil szervezet közül pedig csak néhány „panaszkodik”, amelyek „nagyon komoly pénzügyi támogatásban részesülnek külföldről, nyíltan politikai szereplővé váltak és befolyásolni akarják a magyar választói döntéseket”.
„Önök itt az Európai Parlamentben meg ezek az NGO-k is, akikkel szoros szövetségben vannak, mindig átláthatóságot követelnek. Akkor most miért titkolóznak, miért szégyellik, hogy kiktől kapták a forrásaikat, miért félnek bevallani, honnan jött a pénzügyi támogatás?” – tette fel a kérdést Szijjártó, hozzátéve: „ha szégyellik, az nem a törvény hibája”.
A tárcavezető határozottan visszautasította és kikérte magának a tervezetben szereplő bírálatot, miszerint Magyarországon visszatérő probléma az antiszemitizmus. Hangsúlyozta: nem Budapesten támadják meg az utcán sétáló zsidó fiatalokat, nem itt támadnak rá idős zsidó emberekre a saját otthonaikban. A miniszter aláhúzta, a külső beavatkozási kísérletek ellenére április elején fölényes választási győzelmet arattak a kormánypártok, amiből az látszik, hogy az emberek más következtetésekre jutottak Magyarország elmúlt nyolc évéről, mint a LIBE tagjai. Ennek kapcsán felszólította a szakbizottságot, hogy „tartsák tiszteletben a magyar emberek demokratikus döntését, ne kérdőjelezzék meg, ne minősítgessék a magyar népakaratot”. Hozzátette, a „kíméletlen” migrációs vita valószínűleg fennmarad Magyarország és a LIBE között, a kormány ugyanis nem fogja elfogadni a kötelező uniós kvótákat, és meg fogja őrizni Magyarországot magyar országnak. A bírálatok oka, hogy az ország útjában áll a „szélsőséges bevándorláspárti terveknek”, a kormány azonban a magyar emberek akaratának megfelelően nem fogja hagyni a Soros-terv végrehajtását – fogalmazott.
Végezetül elmondta, hogy minden képviselőnek megküldték a jelentésben szereplő állítások tételes cáfolatát, Gál Kinga és Szájer József fideszes képviselők pedig módosító indítványokat fognak benyújtani a „hazugságok” korrigálására.
A Judith Sargentini zöldpárti jelentéstevő által bemutatott tervezet szerint Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, ezért indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti jogállamisági eljárás megindítása.
