Folytatódott a pengeváltás, azaz a sajtó közvetítésével történő üzengetés Belgrád és Pristina között. A központi téma továbbra is a koszovói szerb községek közösségének a megalapítása. Pristina álláspontja változatlan: a szóban forgó érdek- és nemzetvédelmi szerv akkor alakulhat meg, ha a felek aláírják a nemzetközi, kötelező erejű megállapodást kapcsolataik rendezéséről. Belgrád értetlenül áll ez előtt a kijelentés előtt, mert mint az államvezetés képviselői aláhúzták, a közösség megalapítását szavatoló nemzetközi dokumentumot már aláírták a felek.
Ivica Dačić (Beta)
GYÓGYÍTHATATLAN SÜKETNÉMASÁG
Ivica Dačić külügyminiszter sajtónyilatkozatában emlékeztetett a tényre, hogy 2013-ban, amikor Catherine Ashton töltötte be az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének a tisztségét, kormányfőként Szerbia részéről ő maga írta alá a dokumentumot, ami szavatolja a községek közösségének a megalapítását. Koszovó képviseletében Hashim Thaçi, akkori miniszterelnök látta el kézjegyével a kötelező erejű dokumentumot. Dačić mindennek függvényében az EU magatartását felfoghatatlannak tartja.
– Ha Pristináról van szó, az EU képviselői mintha süketnémák volnának. Nem vagyok benne biztos, hogy gyógyítható betegségről van szó. Ha Pristinát kellene valamiért elmarasztalni, az EU úgy viselkedik, mintha a tibeti bölcsek üléseznének. Szerbiát ellenben azonnal ütik, pedig jó lenne tisztában lenniük azzal, hogy nem bokszzsák. Senki sem elázhatja meg Szerbiát. Hajlandóak vagyunk a kompromisszumra, ugyanakkor a tánchoz ketten kellenek. Arról is értesültem, hogy az EU egyik tagállama, amelyik az ENSZ Biztonsági Tanácsának is állandó tagja, tiltakozó levelet fog intézni minden egyes államhoz, amelyik visszavonja Koszovó egyoldalúan kikiáltott államiságának elismerését. Ennek az országnak az ENSZ-nagykövete azt is közölte országunk ENSZ-küldöttségével, hogy Szerbia a Koszovó államiságát elismerő országokkal szembeni tevékenysége rendkívül bosszantó – fogalmazott Dačić.
EGYSZERRE TELJESÜLJENEK A KÍVÁNSÁGOK
Enver Hoxhaj, Koszovó kormányfőhelyettese szerint a szerb községek közössége megalapítási folyamatának párhuzamosan kell zajlania Koszovó ENSZ-tagsága elnyerésének a folyamatával. Semmi nem indokolja a sietséget, Pristinának alaposan körbe kell járnia a témát, a szerb községek közössége pedig akkor válhat valósággá, ha Koszovó elnyeri az ENSZ-tagságot – érvelt Hoxhaj. Szerint az már mellékes, hogy a közösség megalapításáról a felek újabb megállapodást írnak alá vagy sem, a lényeg az, hogy egyszerre teljesüljenek a koszovói szerbek és a koszovói albánok igényei – állapította meg a politikus.
Nem mindenki támogatja a „ráérünk arra még” politikát Koszovóban. A koszovói intézményeknek érdemes odafigyelniük arra, hogy a szerb községek közössége még jóval a Belgrád és Pristina közötti, a kapcsolatok rendezéséről szóló, kötelező erejű megállapodás aláírása előtt megalakuljon – véli Edita Tahiri, a Belgrád–Pristina-párbeszédben résztvevő koszovói tárgyalócsoport volt vezetője. Hozzátette, hogy ha a szerb községek közössége kitételként szerepelne a szóban forgó megállapodásban, megeshet, hogy Szerbia „megpróbálna végrehajtói hatásköröket belecsempészni a közösség jogosítványainak lajstromába”, az viszont alkotmányellenes lenne. Mire a felek eljutnak a végső megállapodás aláírásáig, addigra a szerb községek közösségének is mindenféleképpen meg kellene alakulnia – nyomatékosította a politikus.
