Eltüntetett szobrok és emlékművek Adán

Csincsik Zsolt

2018. április 12., 15:08

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Az elmúlt években jó néhány köztéri emlékművet rongáltak meg vagy loptak el országszerte. A pusztítás a legtöbb esetben a bronzból készült, pótolhatatlan és felbecsülhetetlen értékű szobrokat és relikviákat érintette, köztük a magyarság számára fontos emlékhelyeken is. Emlékezzünk csak vissza a 2015 tavaszán eltüntetett több mint százéves magyarittabéi Kossuth-szoborra, vagy a szabadkai Vergődő Madárra, ami 350–400 kilogrammos bronzszobor volt, mégis ellopták 2013 őszén. Ezeket a szobrokat ugyan rövidesen hasonmásokkal pótolták, de azóta sem derült ki, hogy kinek volt szüksége a szobrokra. Adán 2014 januárjában lopták el a település központjából a két kommunista népvezér, Bakos Kálmán és Halász József bronz mellszobrát. Ma sem tudni, hogy mi lett a sorsuk és kik vitték el a mellszobrokat, amelyek gyaníthatóan sokat nyomtak a mázsán.

A Szentháromság-szobor a templomkertben (Fotó: Csincsik Zsolt)

A köztéri szobrok és emlékművek megrongálása és eltüntetése azonban nem új keletű dolog és számos oka lehet. Megtörténhet anyagi haszonszerzésből, emiatt az elmúlt években eltüntetett szobrokat a közvélemény a színesfém-tolvajok számlájára írja a drága bronz miatt. Az ideológiai, a vallási és a nemzeti türelmetlenség szintén okot adhat a szoborrongálásra. A szobrok ugyanis nemcsak egyszerű, jól látható helyen felállított kulturális köztéri objektumok, hanem kőbe vésett vagy fémbe öntött példaképek és történetek, amelyek meghatározzák és tükrözik a hely és a közösség szellemiségét és hatalmát, vagy egyszerűen csak a jelenlétét mutatják. Némán állnak, mégis folyamatosan mesélnek és emlékeztetnek a követendő hősökre, vagy az elődök hitbéli meggyőződésére és értékrendjére, vagy a felemelő és lesújtó történelmi pillanatokra. Emiatt egyesek veszélyesnek tartják a köztéri emlékműveket és az első adandó történelmi pillanatban igyekeznek is eltakarítani.

A Szarvas Gábor-mellszobor (Fotó: Csincsik Zsolt)

Az elmúlt száz évben vidékünkön az impériumváltás vagy a hatalmi ideológia megváltozása miatt a szobrok és emlékművek eltüntetésére szinte minden településen volt példa, többek között szülővárosomban, Adán is. Ebben az időszakban Adán több köztéri emlékmű tűnt el nyomtalanul egyik napról a másikra, vagy rendelték el lebontásukat a hatóságok, esetleg egyszerűen valakik ledöntötték őket. Király János helytörténész kutatásaiból tudjuk, hogy köztük van Szarvas Gábor és I. Petar Karađorđević mellszobra, a Szentháromság- és a Nepomuki Szent János-szobor és az 1849-es feszület is. Az adai születésű Szarvas Gábor nyelvésznek Adán ma is látható a mellszobra. Azt viszont kevesen tudják, hogy az első Szarvas Gábor-mellszobrot még 1896-ban állították fel, amely a jelenlegi park északi csücskében állt az egykori áruház épületének közelében, és Zenta felé nézett. A szobor hasonmása egyébként Budapesten látható, a Magyar Tudományos Akadémia épülete előtt. Az adai Szarvas Gábor-szobor vélhetően bronzszobor lehetett, viszont nem volt hosszú életű, mert az 1920-as trianoni békediktátumot követően lebontották. A talpazatára pedig egy másik helyszínen I. Petar Karađorđević szerb király mellszobrát helyezték. A mellszobrot a jelenlegi postaépülettel szembeni parkban állították fel, de később ez is, akárcsak Szarvas Gábor szobra, nyomtalanul eltűnt. Ugyanígy járt a Nepomuki Szent János-szobor is, amely szintén rejtélyes körülmények között tűnt el a második világháborút követő kommunista érában. А szobor a Petőfi Sándor és a Sava Kovačević utca sarkán állt, de ismeretlenek ledöntötték és elszállították. A szobor „ikertestvére” Zentán ma is áll. Ezeket egy időben állították fel és egy helyről vásárolták Budapesten. A Szentháromság-szobor egykoron meghatározta Ada központjának látképét, de szintén nem kívánatossá vált, majd 1960 körül lebontatták és áthelyezték jelenlegi helyére, a templomkertbe. A szobor korábban a főterén állt a nagyvendéglő, vagyis az Erzsébet Szálló előtt, ami napjainkban Ada község önkormányzatának a székhelye. Az adai katolikus temetőben található 1849-es feszületet, amelynél évről évre megtartják a március 15-ei ünnepségeket, szintén nem régen állították fel újra a helybeliek. A feszület az 1849 februárjában Zentán elesett adaiaknak állít emléket, és korábban a régi Zentai út – ma Szőlőskertek utca – elején állt, de építkezés miatt ledöntötték.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2018     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Közbeszerzés (Javna nabavka) | Dokumenti i pravilnici

Támogato: Bethlen Gábor alap