Az orvostudománynak mára számos fertőző kiütéses betegséget sikerült felszámolnia, a védőoltás-ellenes propaganda következtében azonban szemtanúi lehetünk annak, hogy a kanyaró, ami már letűnőfélben volt az elmúlt időszakban, ismét járványként ütötte fel a fejét, több emberéletet követelve. Dr. Nebojša Bohucki járványügyi szakorvost a napjainkban is aktuális kiütéses fertőző betegségekről kérdeztük.
– A kiütéses fertőző betegségek kiváltói lehetnek elsősorban vírusok vagy különböző mikroorganizmusok. Közös jellemzőjük, hogy kiütés formájában jelennek meg, közös néven himlőnek nevezzük őket. Fontosnak tartom kihangsúlyozni, milyen típusú himlők voltak jelen a térségben, és melyek azok, amelyek még mindig léteznek – mondta a beszélgetés kezdetén dr. Nebojša Bohucki.
A szakembertől megtudtuk, hogy az emberiség történelmében a fekete himlő volt az egyik legveszélyesebb fertőző betegség. Jugoszláviában 1972-ben feketehimlő-epidémia volt, akkor 16 millió embert oltottak be, aminek köszönhetően megfékezték terjedését. Az Egészségügyi Világszervezet 1980-ban felszámolta a fekete himlőt, miután az 1977-ben jegyzett szomáliai eset után három évvel sem jegyeztek sehol a világon újabb megbetegedést – közölte a szakorvos.
Mint azt beszélgetőtársunk elmondta, napjainkban a fertőző betegségek közül a leggyakoribb a bárányhimlő, a rózsahimlő és a kanyaró.
– 2005 óta az MMRV tetravalens védőoltás véd a mumpsz, a bárányhimlő, a rózsahimlő és a kanyaró ellen. A bárányhimlő vírusos fertőző betegség, egész évben jegyeznek fertőzötteket, de mivel cseppfertőzés útján terjed, főként a téli időszakban intenzív, amikor zárt helyiségben tartózkodunk a legtöbbet. Leggyakrabban az iskoláskor előtti gyermekeknél fordul elő. A fertőzött személy a hólyagocskák megjelenése előtt két nappal fertőz. A 15 éves kor alatti gyermekeknél enyhébb lefolyású, míg az idősebbeknél tüdőgyulladás vagy agyhártyagyulladás kísérheti. Az újszülötteknél, ha az anya bárányhimlős volt öt nappal a szülés előtt, vagy két nappal a szülés után, az esetek harminc százalékában a csecsemő elhalálozását okozza. A rózsahimlős várandós nő magzatánál minden szerv és szervrendszer károsodik. A kanyarónál, amely az idén már több halálos áldozatot követelt – ugyanis még a kiütések megjelenése előtt, amikor még csak az enyhe megfázáshoz hasonló tünetek jelentkeznek, és a kiütések megjelenését követően is még öt napig fertőző – az esetek 30 százalékában szövődmények léphetnek fel, mint a tüdőgyulladás vagy az agyhártyagyulladás. Két adag védőoltás felvétele 98 százalékban véd – hangsúlyozta beszélgetőtársunk.
A szakember felhívta a szülők figyelmét, ha kiütést tapasztalnak gyermekükön, okvetlenül forduljanak orvoshoz, mert a vérvizsgálat a legbiztosabb módja a diagnózisnak, amikor pontosan meghatározható, hogy mely kiütéses fertőző betegségről van szó.
