Az USA és Kína kereskedelmi háborúban áll egymással. Ezt már tényként kezelhetjük, még akkor is, ha az amerikai pénzügyminiszter épp az ellenkezőjét állítja. A dolog hátterét tekintve egy rendkívül bonyolult folyamatként írható le az, ami ide vezetett. Kína az elmúlt évek során több fontos kereskedelmi szervezet tagjává vált, az USA szerint azonban a szervezetek szabályait nem tartotta be maradéktalanul. Trump adminisztrációja a szigorú vámintézkedésekkel most arra próbálja rábírni Kínát, hogy a többiek által is elfogadott szabályokat betartva, tisztességes eszközökkel kereskedjen. Kína viszont – ahogyan várható is volt – nem a szabályok betartására törekszik, hanem ellenintézkedéseket foganatosított. Országunk gazdaságát bizonyosan érinteni fogja mindez, noha hallani ezzel ellentétes véleményeket is. Az európai gazdaság Kína irányában jelentős kitettséggel rendelkezik. Németország pl. Kína kiemelt beszállítója, országunknak pedig Németország a legjelentősebb kereskedelmi partnere. De Kína közvetlenül is jelentős partnerünk. Ha az USA és Kína közötti kereskedelmi háború még „pusztítóbbá” fokozódna, ezt országunk gazdasága bizonyosan megérezné. Ha az USA és Kína között dúló kereskedelmi konfliktus továbbgyűrűzik, negatív hatásai recessziót hozhatnak Kínában, ami elsősorban indirekt módon – az európai gazdaságon keresztül – országunkban is negatívan befolyásolhatná a gazdasági trendek alakulását. Országunk erősen nyitott, exportorientált gazdasága érzékeny a világgazdasági kockázatokra, ezért mi is aggodalommal tekinthetünk a legújabb fejleményekre.
MI JÖHET MÉG?
Korábban mindenki abban bízott, hogy a kereskedelmi háború megmarad a fenyegetések szintjén és valós intézkedéseket nem foganatosítanak egymással szemben a felek, magyarán, nem kezdenek el „lőni”. Mivel Kína érdemileg, azt is mondhatjuk, hogy arányosan reagált az amerikai lépésekre, innen már nehezen elképzelhető az enyhülés. A tőzsdék is érzékenyen reagáltak. A Fehér Ház is ingerülten reagált az amerikai árukra kivetett kínai vámtarifákra. Pedig ez várható válaszlépésnek tekinthető. A globális piacon a versenytársak jórészt máris készen állnak, hogy betömjék a kínai piacon keletkező réseket. Ebben akár még esélyek lehetnek számunkra is, de ez egyelőre inkább csak elméleti síkon létezik. Trump legfontosabb gazdasági tanácsadója is arról beszélt, hogy rövidesen megkezdődik az egyeztetés a vámokról a két gazdasági szuperhatalom között. Az amerikai tőzsdéken minden szektorban esni kezdtek a részvényárfolyamok. A befektetők különösen a nagy iparvállalatok és az egészségügyi szektor részvényeitől igyekeznek megszabadulni.
A kínai agytrösztök közösségének tekintett China Finance 40 Forum több tagja azon véleményének adott hangot, hogy a kínai–amerikai kereskedelmi konfliktust az Egyesült Államok egyoldalúan váltotta ki, az egyetlen megoldás pedig az ellenlépés. Az Egyesült Államok korábban elindította a 301-es vizsgálatot és az eredménye alapján nagyobb vámtarifát vezetett be a Kínából importált 50 milliárd amerikai dollár értékű termékek ellen. Erre reagálva tett ellenlépést Kína, az Egyesült Államok viszont bejelentette, hogy várhatóan nagyobb vámtarifát vezet be 100 milliárd amerikai dollár értékű, Kínából importált termék esetében.
TÖBB SZEKTORT IS ÉRINT
Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter a fejleményekre reagálva azt nyilatkozta, hogy jelenleg még nem folyik kereskedelmi háború az Egyesült Államok és Kína között, de fennáll ennek a veszélye. Szerinte az amerikai kormány célja ennek elkerülése. A Reuters hírügynökség viszont már közzétett egy listát, melyen azok a nagy multinacionális vállalatok szerepelnek, melyeket a legjobban érinthet a dolog. Az autóipari cégeken, a vegyianyag-gyártó vállalatokon és a szójabab-termelőkön és -szállítókon keresztül még a repülőgépipari társaságokat is érintené, ha a szemben álló felek mégsem tudnának gyorsan megegyezésre jutni. Ez utóbbiak közül a Boeing kifejezetten nagy vesztese lehet a kialakulóban lévő kereskedelmi háborúnak. A General Motors, a Ford és Fiat Chrysler is kiemelten érintett lehet, ez utóbbin keresztül pedig közvetett úton minden bizonnyal országunk gazdasága is megérezné. A Tesla Inc. szintén a listán szerepel. A valós veszélyt csak nyomatékosítja, hogy ezek közül mindegyik részéről elhangzottak olyan indítványok és vélemények, mellyek arra ösztönöznék a „hadban álló” feleket, üljenek tárgyalóasztalhoz, és próbáljanak kompromisszumos megoldásokat találni. Az agrárszektort szintén érzékenyen érintené a folyamat, a Kínában exportált sertéshús több mint 10 százaléka pl. az Egyesült Államokból származik, de áttételesen érinti a nagy mezőgépgyártókat és a nagy vegyipari konszerneket is. A Deere & Co., illetve a DowDuPont Inc. is ott van a listán. A technológiai ipar olyan óriásai mint az Intel és a Nvidia, szintén jelentős károkat szenvedhetnek el a vámháború során.
