2024. április 26., péntek

A gazdasági protekcionizmus árthat Szerbiának

Szerbia is megérzi majd a világ két legnagyobb gazdasága, az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi összetűzésének és a védővámok kölcsönös bevezetésének következményeit – mondják a hazai közgazdászok.

„Szerbia gazdasága felfelé ível, de hogy ez fenntartható-e hosszú távon, az az egyre erősödő protekcionizmustól is függ – emelte ki Miladin Kovačević a Makrogazdasági elemzések és irányzatok című szakfolyóirat legújabb számának bemutatóján. Mint mondta, a döntéshozók sok országban különféle protekcionista intézkedésekhez folyamodnak, hogy védjék saját termelésüket és kereskedelmi érdekeiket, egyúttal pedig azzal a szándékkal, hogy politikai poénokat szerezzenek a globalizációellenes légkörben.

„A protekcionizmus hívei nem vezetnének be védővámot minden termékre, csak a kiválasztottakra, azokon keresztül pedig a populáció bizonyos részére. Így közvetve kárt szenvednek a termelők is, nem csak a fogyasztók, továbbá az állam, a beruházások, végső soron pedig az egész gazdaság” – mondta Kovačević. Rámutatott arra is, hogy a protekcionista intézkedések sohasem maradnak egyoldalúak, hanem revansizmust váltanak ki a másik félnél, sőt kereskedelmi háborúkat idéznek elő, amik világszinten a vámok növekedéséhez vezetnek.

„A kereskedelmi akadályok ellenintézkedésekkel járnak, ennek következményeit pedig először az exportőrök, majd a többi szektor is megérzi” – fogalmazott a szakember, aki emlékeztetett arra is, hogy a múlt század harmincas éveiben a kereskedelmi akadályok felállítása tönkretette a világgazdaság kétharmadát. Világviszonylatban is komoly és hosszú távú következményei lehetnek annak, ha az egyes országok nem tartják tiszteletben a Kereskedelmi Világszervezet szabályait, márpedig ez az intézmény azért jött létre, hogy ne engedélyezze az akadályok felállítását. Az együttműködést, nem pedig az elszigetelődést hirdeti.

Kovačević szerint Kína és az Egyesült Államok kereskedelmében a védővámok bevezetése most nem fog kereskedelmi háborút előidézni, mint 1930-ban, de nyilvánvaló, hogy az országok egyre gyakrabban folyamodnak ilyen eszközökhöz.