A gyermekek számára íródott Jézus feltámadt című könyv nem mese, nem afféle „hol volt, hol nem volt, talán igaz sem volt”, hanem igaz történet.
A jól ismert húsvéti esemény főhőse az ártatlanul szenvedő Jézus, a szeretet azonban legyőzi a gyűlöletet: Jézus feltámad. Hogy valóban él, erről megbizonyosodtak mindazok, akiknek újra megmutatkozott.
Jézus ugyanaz, és mégis egészen más – mondtam Petinek.
A kis szomszédomnak erre felcsillant a szeme.
– Most vagyunk a báb állapotában, s a halál után pillangó lesz belőlünk, ugye? – kérdezte.
Ahogy Petiből Péter lesz, egyre jobban megérti a húsvéti történetet. És egyre jobban fogja szeretni Jézust, akinek mi is barátai vagyunk.
Csobán András festőművész 2018 márciusában a budapesti Szelmann Házban állította ki munkáit. Évekkel ezelőtt vehettem a kezembe Jézusról festett, finom munkáit, amelyeket „szöveggel illusztráltam”, egyszerű szókinccsel, és (Smidt Valériaként) megfogalmaztam a feltámadás történetét. Tettem azzal a szándékkal, hogy felnőtt ember az utolsó vacsora, Jézus kereszthalála és feltámadásának történetét a legkisebbeknek is át tudja adni koruknak megfelelően. S mivel sok családban különféle ajkú vagy/és különböző egyházhoz tartozók élnek, Vojnović Tádé atya Isus je uskrsnuo címmel az Agapé gondozásában megjelent könyvet lefordította horvát nyelvre. Így megajándékozhatjuk ezekkel a mesekönyvekkel gyermekeinket, unokáinkat vagy dédunokáinkat, hogy Jézus ne távoli, elérhetetlen lény legyen a számukra, hanem hős, példakép és barát, akinek jelenléte örömet hoz az életükbe.
Jézus feltámadása Isten válasza a bűnökre, a szenvedésre és a halálra. Krisztus a halálból életre kelt, ezt a csodát nevezzük feltámadásnak. Az egyházi naptárban Jézus feltámadásának a napja, a húsvét a keresztény/keresztyén év legfontosabb ünnepe. Nem kötődik egy meghatározott dátumhoz, ezért mozgó ünnepnek nevezzük. Pontos időpontját a keresztények úgy számítják ki, hogy a március 21-ét követő napéjegyenlőség után megvárják az első holdtöltét. Húsvét a teliholdat követő vasárnap.
A Szentírás szerint egy bűnös nő látta elsőként a feltámadt Krisztust. A Magdalából származó Mária, aki Jézust hűségesen követte, miután az meggyógyította hét gonosz lélek okozta betegségéből. Ő volt, aki megmosta Jézus lábát. Az egyházi hagyomány bűnös nőnek tartja, mégis múltja ellenére ez a Mária Magdolna látta először az Urat, a Feltámadottat. Biztatás ez minden ember számára: ha nagy bűnbe esik, akkor is van esélye, hogy Jézus barátjává, követőjévé váljon. Mária Magdolna, aki a kertésznek gondolt férfiban felismerte az Urat, hírül vitte a hitetlenkedő tanítványoknak a történteket.
A feltámadásról szóló tudósításokban ő és más asszonyok mutatnak a legnagyobb hajlandóságot, hogy higgyenek, ők jelentik az apostoloknak a feltámadás örömhírét. A korszak férfiközpontú társadalmában, ahol a törvényszéken nem volt joguk tanúvallomást tenni, egyetlen szerző sem tért volna ki ezekre a részletekre, ha valóban nem történtek volna meg.
A keresztények az év különböző időszakaiban Jézus életének eseményeiről emlékeznek meg. Húsvét napját negyven napig tartó örömteli ünneplés követi, amikor a templomokban rendszerint ott áll a meggyújtott húsvéti gyertya.
Az első keresztények igehirdetésükben Krisztus feltámadásáról beszélve, előszeretettel fogalmaztak így: „Isten feltámasztotta őt.” Pál apostol hangsúlyozza: ha Krisztus nem támadt volna fel, akkor az emberiséget csak sajnálni lehetne, mivel nem lenne semmilyen bizonyosságunk Isten szeretetéről. A feltámadásba vetett hit nélkül semmilyen alapunk nem lenne arra, hogy Jézus tanítását jobban tiszteljük, mint bármelyik másik emberi tanítást. Így azonban tudjuk, földi halálunk után feltámadunk. Aki hisz, ismeri és szereti Jézust, Isten közelségébe kerül, és örökké vele fog maradni.
Ha Jézus, aki magát feltámadásnak és életnek nevezte, nem támadt volna fel, a tanítása megvalósíthatatlan lenne. Péter, Pál, János és a többi apostol, valamint minden tanítványa számára Jézus ma is élő, tevékeny személy.
Sok vajdasági családban a keresztények/keresztyének két húsvétot ünnepelnek, azaz az egyházi naptáraktól függően különböző időpontban. Amikor az Úr asztalánál a katolikus hívők közössége és az ortodox hívők közössége az Oltáriszentségben jelen levő, feltámadott Jézust hetente megünnepli, egyre közelebb kerülnek nemcsak Krisztushoz, hanem egymáshoz is.
A 2,1 milliárd keresztény Krisztus követői, létszámuknál fogva a világ legnépesebb vallásának tagjai. Ünnepeiken szívesen vendégül látják más vallások képviselőit is. Fontos társadalmi vagy más események alkalmával meghívják az istentiszteletre különböző vallások vezetőit, hogy megerősítsék az összes hívő közötti szeretetet és barátságot.
