A köztársasági kormány a közszerződések jegyzékéről szóló szabályzat nem létező rendelkezésével indokolja azt, hogy rejtegetik a nyilvánosság elől a belgrádi repülőtér koncesszióba adásáról szóló szerződést – figyelmeztetett a Transparentnost Srbija (TS).
A korrupció ellen küzdő civil szervezet honlapján megjelent írás szerint a jól jövedelmező cég 25 évre szóló bérbeadása a francia VINCI Airportsnak – erről a napokban írtak alá szerződést – Szerbia kormányfője szerint „a modern európai állam jellegzetessége”, noha „a koncessziót közép-amerikai banánköztársaságok is alkalmazták, sőt, éppen ezzel érdemelték ki e pejoratív elnevezést”.
„Koncesszionáltak a gyarmatokon és a banánköztársaságokban is. Az utóbbiak elnevezése az amerikai koncessszionáriusoknak a külföldi beruházók mindenáron való bevonzására törekvő közép-amerikai államok iránti viszonyulásából ered” – állapítja meg a TS, s felteszi a kérdést: „Vajon a koncessziós szerződés rejtegetése a modern európai államok jellemzője-e, vagy a modern európai banánköztársaságoké?” A cikk megállapítása szerint a szerbiai nyilvánosság számára továbbra sem világos, mi az, amit a koncesszionárius megtehet a Nikola Tesla Repülőtér ügyében, amire maga a vállalat és Szerbia kormánya nem volt képes.
„A modern európai államot a törvények uralma, a jogállamiság és az átláthatóság jellemzi. A megkötött szerződés nyilvánosságra hozatala is a modern (s nem csak a modern) európai állam jellemzője lenne. Ezt erősítené meg az is, ha a nyilvánosság tájékozódna arról, egyáltalán miért is adták bérbe a repteret, s ha betekintése lenne abba a tanulmányba, amely bebizonyítja, hogy az államra és a polgárokra, valamint azok pénzére nézve ez a legjobb módja annak, hogy megvalósítsák a repülőtér fejlesztésével kapcsolatos célokat” – írja a Transparentnost Srbija, majd azzal folytatja, hogy a szóban forgó tanulmány közzétételének kérdése most a Közigazgatási Bíróság előtt van, a TS ugyanis beperelte a kormányt.
„A kormány következetesen és odaadóan rejtegeti a tanulmányt, noha az elsődleges magyarázat – miszerint a dokumentum közzététele veszélybe sodorhatná a gazdasági érdekeket, vagyis a koncessziót – már értelmét veszítette. Joggal tehetjük fel a kérdést, hogy egyáltalán létezik-e a tanulmány, amely egyébként a nyilvános-privát partnerségekről és koncessziókról szóló törvény szerint kötelező” – figyelmeztet a TS.
A miniszterelnök kabinetjének magyarázata szerint a koncessziós szerződést szeptemberig, amíg pénzügyileg le nem zárják a tranzakciót, nem hozzák nyilvánosságra, de a legfontosabb elemeit akkor sem teszik közzé. A közszerződések regiszterét rendező szabályzat előírja, hogy a közszerződéseket és a csatolmányokat üzleti titokként kell kezelni, s „a kérelmező számára nem teszik lehetővé a közszerződéshez mint közhasznú információhoz való hozzáférést, ha ez lényegesen megnehezítené a nyilvános és privát partnerség gazdasági érdekeinek megvalósulását.”
„Ez a végsőkig megtévesztő, hiszen a kormányfő kabinetje épp azt a rendelkezést emeli ki, melyet négy és fél évvel ezelőtt töröltek a szabályzatból” – szögezi le a TS.
