Vajon hogyan alakult volna az európai történelem, ha egy eredendően szelíd, ugyanakkor rendkívül kritikus és vitázó kedvű wittenbergi Ágoston-rendi szerzetes a 16. század elején nem dönt úgy, hogy megpróbál rendet tenni a római katolikus egyházon belül – hogy azután ebből teljes társadalmi forrongások, végül reformok következzenek. Bizonyára minden másként alakult volna, hiszen mindig is lázadó szellemek vitték tovább – jó, avagy rossz irányba – az emberiséget.
Fotó: Szögi Csaba
Az emlékévnek köszönhetően Zentán is számos megemlékezést láthattunk és hallhattunk Luther Mártonnal és a protestáns reformációval kapcsolatban. Ezúttal Pataki Tibor történelemtanár tartott képvetítéssel egybekötött előadást Luther Márton élete és kora címmel hétfőn a Zentai Alkotóházban. Az eseményre a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ Történelem egy órában című sorozatának keretében került sor.
Pataki természetesen szintén érintette előadásában az összes lényeges pontot Luther életével és tevékenységével kapcsolatban. Hogyan vált egy bölcsészeti, majd jogi tanulmányokat folytató fiatalemberből végül Ágoston-rendi szerzetes; hogyan figyelt föl az egyházon belüli visszásságokra, elsősorban a világi hatalomra és az anyagi haszonszerzésre való törekvésekre; hogyan vitázott ezen okokból kitartóan feletteseivel; hogyan jutott el a híres 95 pont megfogalmazásáig és a wittenbergi vártemplom kapujára való kitűzéséig – és hogyan vezetett mindez végül egyházszakadáshoz és a reformáció kezdeteihez.
Ezek azok az információk, melyeket a történelemkönyvekből és az internetről is könnyedén beszerezhetünk. Ám Pataki fő előadói erénye – amire gimnáziumi tanulmányaim idejéből is emlékszem –, hogy rendkívül izgalmassá és gondolatébresztővé képes varázsolni a száraz történelmi adatokat. Ezúttal is elsősorban történelmi és politikai kontextusba helyezte az akkori eseményeket, hogy világosabbá tegye, mi okból alakultak úgy, ahogy. Mesélt a korai szerzetesrendek kialakulásáról Egyiptomban, a későbbi fejlődésükről, majd meggazdagodásukról, ami már ellentmond a krisztusi tanításnak. Egészen „pikáns” részletekről is tudomást szereztünk belső világukról, például szerzetesek számára fenntartott bordélyokról vagy prostitúcióra kényszerülő, gyakorta teherbe eső apácákról. Ugyanígy Luther életével kapcsolatban mondjuk arról, hogyan vált rendkívül népszerűvé, és miért nem lehetett olyan könnyen „eltenni láb alól”, mint például előtte Husz Jánost. Csak néhány példa arra, miként lehet remekül rávilágítani az összefüggésekre, és izgalmassá tenni egy értekezést apró, ám érdekfeszítő részletekkel.
