Az illetékekről szóló új törvény elfogadása után a szerbiai autósok az eddigi öt helyett hétféle sarcot fizetnek majd az üzemanyag árán keresztül. A javaslat szerint bioüzemanyag- és energiahatékonysági illetéket vezetnek be, összesen 25 parát a benzin és a gázolaj literére, illetve a folyékony kőolajgáz (LPG) kilójára.
A sofőrök az utóbbi években (2014 eleje óta) külön illetéket fizetnek az üzemanyag összetételének tesztelésére, illetve az ún. monitoringra, az ár tartalmazza továbbá a kőolaj-készletezési díjat, a jövedéki adót és az áfát, s mindez jelentős mértékben terheli az üzemanyagárakat. Az állam a tervezett új, 25 parás illeték bevezetésének köszönhetően hárommilliárd liter eladott üzemanyagból még mintegy négymillió eurót tud majd bepumpálni az államkasszába.
A Szerbiai Kőolajipari Cégek Egyesülete arra szólította fel a kormányt, hogy az újabb illetékek bevezetése helyett inkább találja meg az üzemanyagár tehermentesítésének módját, mert a kőolajszármazékok forgalma nem fog növekedni, mint ahogyan a kormány gondolja, azaz kevesebb pénz áramlik a költségvetésbe. Tomislav Mićović, az egyesület főtitkára azt mondja, az üzemanyag-fogyasztás már most is jóval kisebb a vártnál. A rendelkezésére álló adatok szerint tavaly az összes kőolajszármazék forgalma mindössze 0,5 százalékkal, vagyis kb. 30 000 tonnával volt nagyobb, mint 2016-ban.
– Ha az állam azt akarja, hogy a kamionok és autóbuszok Szerbiában tankoljanak is, s ne csak áthaladjanak az országon, tehermentesítenie kell az üzemanyag árát – figyelmeztet Mićović.
Ha a szomszédos országokat vagy akár az egész régiót figyeljük, egyértelműen azt látjuk, hogy Szerbiában a legmagasabbak az illetékek, különösen a gázolaj esetében. Nálunk 1000 literre 720 euró adót és illetéket számolnak fel, Macedóniában viszont nagyjából feleennyit, azaz 395 eurót. Bosznia-Hercegovinában 506, Montenegróban 617 eurót tesznek ki az adók és illetékek. Drasztikus a különbség a cseppfolyósított kőolajgáznál. Ennek fogyasztását Szerbiának, mint az uniós előírásokat és a környezetvédelmet tisztelni igyekvő minden más országnak, serkentenie kellene, hiszen ökológiai szempontból a legelfogadhatóbb üzemanyagról van szó. Az LPG 1000 literjére Szerbiában 315 euró illetéket számolnak fel, Horvátországban 127-et, Romániában 147-et – sorolja a példákat Tomislav Mićović.
|
Hol a legmagasabbak az illetékek?
Állami illetékek Szerbia Montenegró Macedónia Bosznia-Hercegovina literenként
Eurodízel 0,50 euró 0,44 euró 0,25 euró 0,36 euró Eurosuper 95 0,49 0,55 0,37 0,38 LPG motorolaj 0,21 0,07 0,09 0,11 |
Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a fogyasztók zsebéből veszik ki az állam által kiválasztott magáncégek konzorciumának járó hétmillió eurót, hogy ez a szövetség ellenőrizze az üzemanyagok összetételét, minőségét, vagyis végezze az ún. markerezést. Közben ezt a munkát az illetékes piaci felügyelőségnek kellene végeznie, s ennek fenntartását szintén a fogyasztók finanszírozzák a jövedéki adón keresztül. Dupla költségről van tehát szó. Nem lehetne legalább ezt megszüntetni? A kérdésre Mićović elmondta: éppen az idén jár le a szóban forgó konzorciummal kötött ötéves szerződés, ezért azt kérték a Bányászati és Energiaügyi Minisztériumtól, hogy behatóan elemezze a konzorcium általi ellenőrzések hatékonyságát. A jelek szerint a szerződést automatikusan meg fogják hosszabbítani, és a fogyasztóknak továbbra is számolniuk kell ezzel a fölösleges költséggel. Pedig a markerezési rendszerrel minden érintett cég elégedetlen, tehát azok, akik a jövedéki adót befizetik a költségvetésbe.
Úgyszintén valószínűnek tűnik, hogy a gépjármű-tulajdonosoknak akár dupla annyi ideig is fizetniük kell az ún. kőolaj-készletezési díjat, mint amennyi ideig az állam eredetileg tervezte. Ez az illeték 2,6 dinár minden liter üzemanyag árában, plusz az áfa. Értesülések szerint eddig az ebből összegyűlt összegnek csak a felét költötték el kötelező készletek, tartalékok vásárlására. Felmerül hát a kérdés, mire ment el a pénz.
– Egyértelmű, hogy Szerbia nem hangolta össze jövedékiadó-politikáját az Európai Unió előírásaival. Ahhoz, hogy tehermentesíteni tudják az üzemanyag árát, jövedéki adót kell bevezetni a szénre, a kokszra, a földgázra, s az EU-val egyeztetni kell a dohányipari termékekre és a szeszes italokra kivetett jövedéki adót is. Ha pedig az államnak dilemmái vannak akörül, hogy mekkora illetékekkel terhelje az üzemanyag árát, csak nézzen szét a hasonló fejlettségű országokban – fejtette ki véleményét Mićović.
