Valamivel több mint másfél hónap maradt hátra április végéig, amikoris Aleksandar Vučić köztársasági elnöknek korábbi bejelentésével összhangban be kellene mutatnia a közvéleménynek a koszovói kérdés megoldási javaslatát. A megoldási javaslat kidolgozását megelőzi a tavaly októberben kezdődött belső koszovói párbeszéd, amelynek keretében eddig a jogásztársadalom, társadalomkutatók, művészek, értelmiségiek, sportolók, egyházi méltóságok és a gazdasági szféra képviselői mondhatták el véleményüket.
Miközben lassan utolsó állomásaihoz érkezik a belső párbeszéd, ismét fokozódik a feszültség Szerbia és Koszovó között. A szerb államvezetés képviselői az elmúlt napokban azért marasztalták el a pristinai felet, mert nem alkalmazza a Belgrád és Pristina közötti brüsszeli párbeszéd keretében eddig aláírt megállapodásokat. Pénteken már olyan kijelentés is elhangzott Belgrádban, hogy ha Pristina nem változtat a magatartásán, a koszovói hatalom részét képező Szerb Lista kivonulhat a többségből, és ebben az esetben előrehozott választásokat kell tartani Koszovóban.
RAGASZKODNAK AZ EGYETEMHEZ
A belső koszovói párbeszéd keretében pénteken a fiatalok, azaz a Szerbiai Egyetemek Hallgatóinak Szervezete mondhatta el azzal kapcsolatban véleményét, hogy miként értékeli a jelenlegi koszovói helyzetet, illetve milyen megoldást, megoldásokat talál támogathatónak.
Milan Savić, a szervezet elnöke örömének adott hangot, amiért az államvezetés egy ilyen fontos témában a fiatalok véleményét is kikéri, hiszen a társadalomnak ez a rétege kiemelkedően fontos minden ország számára. Ugyanakkor – tette hozzá Savić – ahogyan a fiatalokról, úgy a múltjáról, azaz a gyökereiről sem szabad megfeledkeznie egyik államnak sem. Az egyetemista-képviselő szerint Koszovó egyik legfontosabb intézménye a Pristinai Egyetem, azaz annak Kosovska Mitrovica-i ideiglenes kihelyezett egyetemi központja. Ennek az intézménynek a jövőben is a szerbiai oktatási rendszer keretében kell működnie – fogalmazott Savić.
Marko Đurić, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának a vezetője azért tartja fontosnak a fiatalok bevonását a belső koszovói párbeszédbe, mivel olyan kérdésről van szó, amely számos generáció életét meghatározta és meghatározza a jövőben is. Szerbia felelőssége gondoskodni a fiatalokról, egyértelművé tenni számukra, hogy miért is fontos Koszovóban maradniuk – tette hozzá a politikus, aki szerint az országnak intellektuális, technológiai és minden más értelemben lépést kell tartania a világgal, illetve a fejlesztésekkel.
KIVONULHATNAK A HATALOMBÓL
Mindezzel egyidejűleg a szerb államvezetés képviselői egyre élesebb hangnemben marasztalták el a pristinai vezetést, amiért semmibe veszi a brüsszeli párbeszéd során aláírt korábbi megállapodásokat. Belgrád elsősorban amiatt neheztel Pristinára, hogy még szinte semmit nem tett a koszovói szerb községek közössége megalapításának érdekében.
Aleksandar Vulin védelmi miniszter ezzel kapcsolatos álláspontja egyértelmű: „Ha nem alakítják meg a szerb községek közösségét, akkor meg kell dönteni a koszovói kormányt.” Mint hozzátette, ha a pristinai vezetés képtelen megalakítani a községek közösségét, vagyis ha bebizonyosodik, hogy teljes egészében felfüggesztette a brüsszeli megállapodás végrehajtását, akkor a Szerb Lista képviselőinek meg kellene fontolniuk a hatalomból való kivonulás lehetőségét, ez pedig a kormány bukásához vezetne.
Ivica Dačić külügyminiszter sem leplezte érzelmeit. Mint kifejtette, a koszovói albánok és a nemzetközi közösség egy része „hazudik” Aleksandar Vučićnak, eszük ágában sincs semmiféle kompromisszumot elfogadni, számukra egyedül az a fontos, hogy Szerbia elismerje Koszovó államiságát. Végső ideje – emelte ki Dačić –, hogy a koszovói albánok és a nemzetközi közösség színt valljon: „Most akkor van brüsszeli megállapodás, vagy nincs?”
– A szóban forgó megállapodást Catherine Ashton, HashimThaçi és jómagam írtuk alá. Kizárólag azért írtam alá, mert a megállapodás előirányozza a szerb községek közösségének a megalapítását. A közösség megalapításának érdekében Szerbia számos engedményt tett, egyebek mellett beleegyezett abba, hogy a szerbiai intézmények integrálódjanak a koszovói intézményekbe. Tűrhetetlen, hogy mindennek ellenére továbbra is arról vitázunk, hogy egyesek alkalmazzák-e a megállapodást vagy sem – fogalmazott Dačić.
