Koszovó kérdése, továbbá Szerbia európai integrációjának témája is felmerült Aleksandar Vučić szerb államfő mai romániai látogatásán. A bukaresti Cotroceni Palotában fogadta őt Klaus Johannis román elnök, majd Viorica Dăncilă miniszterelnök adott a tiszteletére munkaebédet.
Az első megbeszélésen Vučić arra kérte romániai kollégáját, legyen segítségére Szerbiának a Koszovóval való kompromisszumos megállapodás elérésében. Johannisnak az a véleménye, hogy ez egy meglehetősen bonyolult téma, s a legjobb megoldás mindenképpen az, amelyik elfogadható mind a két fél számára. Az eszmecsere során a szerb elnök elmondta a román államfőnek, hogyan alakultak a közelmúltban folytatott tárgyalásai Angela Merkel német kancellárral, miről volt szó azon a találkozón Koszovóval kapcsolatban, s mire lenne szükség a kompromisszum eléréséhez. Mint mondta, Románia a régió legnagyobb állama, s egyike annak az öt európai uniós tagállamnak, amelyek nem kívánták elismerni a déli szerb tartomány függetlenségét. Erre a neutrális álláspontra alapozva számít a szerb köztársasági elnök arra, hogy a keleti szomszéd hozzájárulhat a párbeszéd sikeréhez. Köszönetet mondott a román Koszovó-politikáért. Szerbia álláspontja – mint közölte – az, hogy egyik fél sem kaphat meg mindent úgy, hogy közben a másik fél csupán veszít. Az lenne a megfelelő megoldás, amellyel egy kissé mindkét fél elégedetlen lenne – szögezte le Vučić. Johannis szerint a koszovói kérdés megoldása hatalmas előrelépést jelentene az egész régió számára, s Románia készen áll arra, hogy bizonyos szerepet vállaljon a megfelelő megoldás megtalálása érdekében. Világos, hogy nem történhet meg az érintett felek európai csatlakozása mindaddig, amíg a koszovói konfliktust nem rendezik. A megállapodásnak ugyanakkor olyannak kell lennie, amit a nemzetközi szereplők is támogatni tudnak – fejtette ki a román államelnök.
„KÜLÖNBEN FELGYÚJTANÁK?”
A két elnök közös sajtótájékoztatóján elhangzott egyik újságírói kérdésre válaszolva Vučić azt mondta, Szerbia nem fontolgatja Koszovó elismerését, mert az nem kompromisszum lenne, hanem az egyik fél győzelme. „Ha azt mondják, mi cserébe megőrizzük a szerb vallási és kulturális emlékeket, én azt kérdezem: miért, máskülönben felgyújtanák őket?” – fogalmazott az elnök.
Elégedettségének adott hangot annak kapcsán is, hogy Románia 2019 első felében átveszi az Unió soros elnöki tisztségét, és – mint fogalmazott –, lehet, hogy éppen ez a periódus lesz majd kulcsfontosságú az integrációs folyamatban. Románia Szerbia barátjának számított mindig a történelem során, azok közé a ritkaságszámba menő országok közé tartozik, amelyekkel sohasem viselt háborút.
HATÁRÁTKELŐK KELLENEK ÉS JOBB VASÚT
A Viorica Dăncilă miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen a bilaterális kapcsolatok és a gazdasági együttműködés bővítésének lehetőségei kaptak hangsúlyosabb szerepet. A két ország közötti kereskedelem felfelé ívelő görbét mutat az elmúlt években, s további lehetőségek vannak elsősorban az autógyártás, az építőipar és a vegyipar területén – állapították meg. Abban is egyetértettek a beszélgetőpartnerek, hogy új határátkelőket kell nyitni Szerbia és Románia között, továbbá a vasúti infrastruktúra is felújításra szorul.
A látogatás folytatásában a szerb államfő a parlamentben is járt, a képviselőház tisztségviselői is fogadták.
