2021. április 18., vasárnap
KOPAONIKI ÜZLETI FÓRUM

Hatalmas beruházások az energetika területén

A Kopaoniki Üzleti Fórum résztvevőinek megoszlik a véleménye a bér- és a nyugdíjemelés ésszerűségével kapcsolatban

Az ország költségvetési stabilitásáról, a gazdasági szektor fejlődéséről, az állami vállalatok átalakításának soha véget nem érő folyamatáról, valamint az energetika ágazatának jövőjéről volt szó egyebek között a Kopaoniki Üzleti Fórum harmadik napján. Utóbbi témában Aleksandar Antić energetikai és bányaügyi miniszter szólalt fel, bejelentvén, hogy az energetika területén „hatalmas” beruházások kezdődtek el, amelyeknek köszönhetően 2020-ig több új, összesen ezer megawatt teljesítményű energetikai létesítmény kezd el üzemelni – ezek között lesz egyebek mellett a 105 megawatt teljesítményű antalfalvi és a 48 megawatt teljesítményű alibunári szélerőmű is. Az energetikai rendszer pillanatnyi teljesítménye 7 ezer megawatt, tette hozzá a miniszter, kiemelvén, hogy Szerbiában csaknem harminc éve nem épült nagyobb energetikai létesítmény.

Fotó: Tanjug
Fotó: Tanjug

Antić a folytatásban bejelentette, hogy a kormány ennek a hónapnak a végéig dönthet az udvarnoki gáztározó 450 millió köbméteres tárolókapacitásának 750 millió köbméterre való növeléséről. A gáztározó kiaknázási kapacitását 4 millió köbméterről 10 millió köbméterre növelhetik – jelentette be Antić. Mint hozzátette, a szerb kormány „agresszív beruházási politikát” folytat az energetikai szektorban, ezért pillanatnyilag több mint 3 milliárd euró beruházási eszköz van körforgásban ebben az ágazatban.

A miniszter a továbbiakban annak a reményének adott hangot, hogy a Déli Áramlat helyett kiépítendő nemzetközi földgázvezeték sikeresen megvalósul. Ha minden a tervek szerint alakul, hamarosan megkezdődhet a szóban forgó, egyebek mellett Bulgárián és Magyarországon is áthaladó földgázvezeték kiépítése. Antić az Oroszország és Ukrajna közötti vitára is kitért, mondván, hogy Szerbiát nem fenyegeti veszély abban az esetben sem, ha Oroszország felfüggeszti az Ukrajnán át vezető földgázexportot. Egy ilyen orosz döntés nem befolyásolná Szerbia energiaellátását, hiszen a Gasprommal aláírt kötelező erejű szerződés három útvonalat irányoz elő a földgáz Szerbiába való eljuttatására –magyarázta az energiaügyi miniszter, hozzátéve, hogy a Gasprom szükség esetén egyebek mellett magyarországi gáztározókból vagy a Baumgartenhoz hasonló közép-európai gáztározókból, azaz gázelosztókból láthatja el földgázzal Szerbiát.

A KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ÓVATOS

Vladimir Vučković, a Költségvetési Tanács tagja az állami vállalatok átalakításának költségeiről szólt, mondván, hogy ennek pontos összegét nehéz lenne kiszámolni. A közvetlen kiadásokat sikerült csökkenteni, ami mindenféleképpen jó, ugyanakkor az átszervezés alatt álló vállalatok továbbra sem fizetik folyó költségeiket, tartozást tartozásra halmoznak, ezért nem lehet kiszámolni, hogy mennyibe is kerülnek az államnak – emelte ki Vučković, majd példaként a pancsovai Azotara nitrogénműveket említette, mondván, hogy az évente nagyjából 2 milliárd dinárral tartozik a Srbijagasnak.

Másrészt minden jel arra utal, hogy végre az észszerűség kerekedik felül, és az átszervezés alatt álló vállalatok java része csődöt fog jelenteni – mondta a szakértő.

Szintén az üzleti fórumon, újságírói kérdésre válaszolva Pavle Petrović, a Költségvetési Tanács elnöke Aleksandar Vučić államfő azon bejelentésére reagált, hogy még az idén szeptember 1-től növekedhetnek a bérek és a nyugdíjak. Petrović szerint veszélyes lenne 2019 előtt újfent növelni a béreket a közszférában, valamint a nyugdíjakat, mert ez ismét az államháztartási hiány drasztikus növekedésével fenyegetné Szerbiát. Az idei költségvetésbe a január 1-től hatályba lépett bér- és nyugdíjemelést tervezték be, a következő növelésnek a 2019-es büdzsére, illetve az abban előirányzott gazdasági növekedésre és inflációra kellene támaszkodnia – értékelte a szakértő.

Habár Dušan Vujović pénzügyminiszter szerint a gazdasági növekedés az idén 3,5 százalékot tesz majd ki, Petrović szerint ez esetleg a 3 százalékot fogja elérni, s ez még mindig jóval kevesebb, mint más, Szerbiával több mutató tekintetében is összehasonlítható ország gazdasági növekedése (4,5 százalék). Petrović a foglalkoztatottak számának növekedésével kapcsolatban is kételkedésének adott hangot. A hivatalos mutatók szerint a foglalkoztatottak száma 2012 és 2017 között 20 százalékkal növekedett, ami nehezen hihető, hiszen a GDP ugyanebben az időszakban csupán 6 százalékkal növekedett – érvelt Petrović. Mint hozzátette, ezek a számok csak akkor lennének lehetségesek, ha közben csökkent volna a termelés, ez viszont nem jellemző.

TÖBB PÉNZ A JÁRULÉKBÓL

Zoran Đorđević munkaügyi, foglalkoztatási és szociálpolitikai miniszter a kormány sikerességét méltatta a foglalkoztatás területén, mondván, hogy a foglalkoztatottak után fizetett járulékok címén a tervezettnél jóval több pénz folyik be az államkasszába. Ha ez így folytatódik, jelentősen csökkenhet a költségvetés hozzájárulása a nyugdíjak kifizetéséhez, vagy akár el is érheti az ideális 30 százalékos szintet – állapította meg a miniszter, aki úgy véli, az így megtakarított pénzt lehetne a bérek és a nyugdíjak növelésére fordítani. Mindennek ellenére a miniszter egyetért azzal kapcsolatban, hogy érdemes óvatosnak lenni, hiszen az elsődleges hivatalos mutatókat majd csak a negyedév végén kapja kézhez a kormány.